Újra elhatárolódott tulajdon izraeli nagykövetétől az Egyesült Államok külügyminisztériuma

Szép kis újévi ajándékot kapott Izrael az Egyesült Államok külügyminisztériumától: amaz saját izraeli nagykövetétől határolódott el, immár másodszorra ebben a hónapban. Heather Neufert külügyi szóvivő Husszein Obamáék megalázó stílusában kezelte le David Friedmant. Friedman „bűne”: a történelmi igazságoknak megfelelően -és Trump választás előtti ígéreteivel összhangban – beszélt kulcsfontosságú izraeli kérdésekről. Heather Neufert azonban kerek perec kimondta: az Egyesült Államok külpolitikája mit sem változott, a Trump -kormány a több évtizedes amerikai külpolitikai gyakorlatot követi, Donald Trumpnak pedig most az izraeli – palesztin megbékélés a legfontosabb. A félreértések, belemagyarázások elkerülése végett íme a Jerusalem Post cikkének fordítása.

Négy ok, ami miatt Irán rosszabb, mint az ISIS

Jóllehet az ISIS világszerte közmegvetés tárgya és mindenki borzad tetteiktől, Iránt pedig tisztelet övezi és széles körben elfogadják, számos fontos szempontból Irán rosszabb, és sokkal nagyobb veszélyt jelent az egész világra, mint az ISIS.

Robert Spencer | Breibart

A színfalak mögött….

 

Caroline Glick Facebook jegyzete

(2017.szeptember 13)

Úgy néz ki, jó szándék ide vagy oda, Trump körül fokozatosan átveszik a hatalmat Obama emberei. Ez nagyon nagy tragédia. Többek között pl. azt jelenti, ahogy Caroline Click megfogalmazta: “…más szavakkal: a Trump-csapat támogatni akarja Iránt a Levantban, beáldozva Izraelt és Jordániát, és úgy tenni, mintha nem lennéne tudatában, hogy Irán átfogó stratégiával rendelkezik, az egész térséget illetően.”

Obama harmadik kormányzási ciklusa

Conservative Review | Daniel Horowitz

2017 augusztus 29

Ha Daniel Horowitz is ezt mondja (sok más rangos, konzervatív/ konzervatív – liberális véleményvezérhez,pl. Caroline Glickhez, Ayaan Hirsi Alihez hasonlóan) lehet benne valami. Bár a csalódás keserű és a baj nagy, jobban tesszük, ha nem hagyjuk, hogy érzelmek, vágyfantáziák árnyékolják be valóságérzékelésünket….

“Trump majdnem minden tekintetben Obama teljesen maradi külpolitikáját folytatja, ahol is ellenségeinket támogatjuk szövetségeseink helyett, és hatalmas összegeket fektetünk a kudarcba ahelyett hogy meghoznánk a helyes -és nagyon alacsony költségvetésű – döntéseket. Nemzeteket épít ellenségeinknek, akik olyan drámák szereplői, melyeknek nincs győztese. Eközben aláaknázza stabil szövetségeseinket, akik valamennyi ellenségünket védekezőállásba kényszeríthetnék. Ez terelte el figyelmünket és akadályozta meg, hogy hatékonyan elrettentsük Észak – Koreát, a másik olyan rezsimet, amely közvetlenül fenyegetett minket és szárazföldi csapásokat is képes ránk mérni.

Trumpnak meg kell tanulnia, hogy jóllehet sok politikai ellenerővel szembesül, soha nem lesz sikeres, ha elárulja alapelveit vagy elődje mérhetetlenül lejáratott politikáját ismétli.”

A radikális iszlám kérdése kikerült Trump elnök látóteréből

Ayaan Hirshi Ali röviden, velősen azoknak, akik az egyre nyilvánvalóbb tények ellenére is makacsul hisznek Trumpban. Hirshi korábban, akárcsak oly sokan közülünk, mellszélességgel támogatta, mert reménykedett benne, hogy az Egyesült Államok új kormánya elhozza a régóta esedékes változásokat. Ezek elmaradása nyilván nem egyetlen ember „érdeme”, de azért Trump nagyon is felelős a történtekért.

Erőszakos baloldaliak – az altright hasznos idiótái

Melanie Phillips | The Times

Hosszas vívódást követően fordítottam le ezt a cikket. Sok szempontból igazat adok Melanie Phillipsnek így fontosnak tartottam, hogy magyarul is elérhető legyen. Egyszersmind azonban az az érzésem, hogy a szerző, akit egyébként nagyon tisztelek, még mindig túlságosan jóhiszeműen ítéli meg Trumpot . Az amerikai elnök viselt dolgaira ( májusi találkozó Mahmúd Abbásszal és a Palesztin Hatóság többi képviselőjével, a térséget lényegében Irán kezére játszó szíriai fegyverszünet aláírása, Irán a nukleáris egyezményt betartó félként való újrahitelesítése, stb.) ugyanis egyre kevésbé van mentség. Ezért a fordításhoz néhány megjegyzést is mellékeltem – ld. csillagozott részek.

———————————————————————————————————————–

Észak – Korea: egy ország, amely a nemzetközi terrorizmust támogatja

Jóllehet kormányzása utolsó időszakában George W. Bush levette Észak- Koreát az Egyesült Államok Külügyminisztériumának terrorlistájáról, az azt követő években (ahogy előtte is) tekintélyes mennyiségű fegyverszállítmány érkezett a távol-keleti diktatúrából Iránba és a többi terrorállamba.Észak-Korea Izrael ellenségeinek is mentora volt hosszú éveken át. A teljesség igénye nélkül íme néhány emlékezetes momentum:

Amerika stratégiai bénultsága | Caroline Glick

Csütörtök reggel, az elmúlt napok alatt immár másodszorra, Észak – Korea azzal fenyegette meg az Egyesült Államokat, hogy nukleáris fegyverekkel támadja meg a guami amerikai támaszpontot. Figyelembe véve Phenjan múlt hónapbeli két interkontinentális ballisztikus rakétatesztjét, valamint azt a tényt, hogy az Egyesült Államok védelmi minisztériuma a héten elismerte: Észak – Korea képes miniatürizált atombombákat előállítani és ezeket robbanófejes rakétákként fellőni, elmondható, hogy e fenyegetések nukleáris krízisbe hajszolták a világot.

Jerusalem Post

Miért mentegeti Európa a palesztin terrorizmust ?

Négy fő oka van annak, miért talál mentséget Európa a palesztin terrorizmusra: 1.) az izraeli – palesztin konfliktus alapvető félreértelmezése, 2.) cionizmus -ellenesség, 3.) a radikális iszlám terrorizmus okának helyes beazonosítására való képtelenség és az iszlamofóbia vádjától való félelem, 4.) az Izrael-ellenes közvélemény és az a tény, hogy Európának nincsenek valóban alkalmas vezetői.

Gabriel Rosenberg | Jerusalem Post  

Eddig baloldali voltam, de már nem vagyok benne annyira biztos

John Matthews

Mi változott tehát az elmúlt az évek alatt ? Az én értékrendem, nézőpontom vagy a baloldalé ?

A (téma) pontosabb mérlegléshez gyorsan végig kell fussunk egy ellenőrző listán: vajon hiszek abban, hogy mindenkinek egyenlő jogai vannak? Igen, teljes mértékben. Ellene vagyok-e bárminemű csoport vagy faj hátrányos megkülönböztetésének? Igen. Hiszek a nemek egyenlőségében ? Igen. Homofób vagyok? Nem. Hiszek-e általában a fair playban és kiállok-e az elnyomottakért? Nagyon is. Felemelem a hangom, amikor úgy látom, hogy az előbb említett csoportok jogai sérülnek? Igen, valójában azt hiszem, még túlzottan is.

Hogy viszonyul vajon a baloldal ugyanehhez a listához? Biztos vagyok benne, hogy azt mondanák, igaznak érzik a fentebbieket és szilárdan tartják magukat hozzájuk. Néhány területen azonban – pl . a diszkrimináció és az elnyomottakért való kiállás esetén – az irányok összekuszálódtak az évek folyamán és esetenként egyenesen ellentétesek más, alapvető értékeikkel.