Karácsony – palesztin módra

Karácsony – palesztin módra

 

Óriási tévedés azt hinni, hogy a palesztin terroristák csak a zsidókat gyilkolják, zaklatják. Bár Mahmoud Abbasz és a Palesztin Hatóság történelem-olvasata szerint maga Jézus Krisztus is palesztin volt, a Hamász által ellenőrzött területeken élő keresztények élete nincs biztonságban.

“Karácsony – palesztin módra” Tovább olvasása

Reklámok

Párizsi támadások: miért vált újra célponttá Franciaország?

Párizsi támadások: miért vált újra célponttá Franciaország?

A nagyjából 140 halálos áldozatot követelő párizsi terrortámadások, az egész világot felháborították. De sajnos nem okoztak meglepetést a francia hatóságoknak, akik nagyon is tisztában vannak a népüket fenyegető veszélyekkel.

 

sebesülteket evakuálnak a Stade de France területéről, fotó: EPA
sebesülteket evakuálnak a Stade de France területéről, fotó: EPA

 

Valamennyi nyugati főváros tudatában van annak, hogy az iszlám szélsőségesek megsemmisítő csapást szeretnének mérni rájuk. De kevés célpontot találnak annyira csábítónak, mint Párizst.

 

Hogy miért?

 

A rövid válasz: Franciaország világszerte küzd a dzsihádisták ellen, Európa egyik legnépesebb muzulmán populációjának ad otthont és alighanem neki van a leginkább megosztott társadalma. Emellett, a porózus európai határokon keresztül, a kontinens minden tájáról folyamatosan áramlanak be lőfegyverek a területére. Ahogy a Charle Hebdo szerkesztősége ellen elkövetett januári merénylet meg a mostani, párizsi lövöldözések példája is szemlélteti, mindez erőteljes, robbanékony kombinációt képez.

 

Ezt Szíriáért kapjátok” mondta állítólag az egyik párizsi támadó. De azt is mondhatta volna, hogy Maliért, Líbiáért vagy Irakért.

 

És valóban, Franciaország büszke lehet proaktív álláspontjára, amelyet világszerte képvisel az iszlámistákkal szemben, különösen Nagy Britannia és Amerika, sokak szerint meghátrálónak tartott magatartásához viszonyítva. Jelenleg több mint 10.000 külföldre vezérelt francia csapatot tartanak számon – több mint háromezret Nyugat- Afrikában, kétezret Közép- Afrikában és 3200-at Irakban

 

 A halálos párizsi lövöldözést követően a francia tűzoltóbrigád tagjai egy sérültnek segítenek a Bataclan koncertterem mellett

A halálos párizsi lövöldözést követően a francia tűzoltóbrigád tagjai egy sérültnek segítenek a Bataclan koncertterem mellett

 

Franciaország 2013-as Al- Kaida elleni beavatkozása az iszlám Maghreb övezetben, Maliban, kulcsszerepet játszott a dzsihádista csoport meggyengítésében. Két héttel ezelőtt, az AQIM egyik fiókszervezetének a vezetője, megtorlásként térségben való jelenlétéért, arra buzdította követőit, hogy indítsanak támadásokat Franciaország ellen

 

A múlt héten pedig Francois Hollande bejelentette, hogy Franciaország repülőgép -hordozót fog telepíteni a Perzsa Öbölbe, hogy segítse a Levantei Iszlám Állam (ISIL) elleni támadásokat, Irakban. Emiatt összeütközésbe került az iszlám vezetőkkel.

 

 

Miért vált Franciaország a legújabb terrortámadás célpontjává?

 

 

A fő probléma ennek ellenére belső természetű.
Mivel az üzleti és a politikai életben kevés a nagy hatású muzulmán szerepmodell, az elszigeteltség és a kirekesztettség érzése nyomasztó lehet. Franciaország markánsan világi állam: a burka viselésének betiltása és a Nemzeti Front erőteljes hatása nem segítettek enyhíteni a közösségek közötti feszültségeket.
Mohamed Merah, a Toulouse-i lövöldöző (2012) kemény környezetben nőtt fel, kis stílű bűnözőként kezdte, börtönbe került, ahonnan harcedzett dzsihádistaként jött ki, aki immár megtalálta „élete értelmét”
Mehdi Nemouche, aki 2014 májusában négy ember életét oltotta ki Brüsszelben, szintén a börtönben radikalizálódott, aztán, amikor szabadlábra került, Szíriába utazott majd hazajött és támadás intézett a zsidó múzeum ellen.

 

Úgy Chérif Kouachi mint Amedy Coulibaly a lehetőségének hiányának kriminalizálódásba, börtönbe majd radikalizálódásba torkolló forgatókönyvét követte.

 
Becslések szerint a franciaországi börtönökben fogva tartott elítéltek 70%-a muzulmán, de mivel Franciaország törvényei tiltják, hogy valakinek a vallási hovatartozását firtassák, nincsenek elérhető hivatalos adatok. Összehasonlításként, belügyminisztériumi statisztikák szerint Angliában és Walesben a muzulmánok a börtönpopuláció 14%át és országos viszonylatban az összlakosság 5% -át teszik ki.

 

 

A Charlie Hebdo elleni támadást követően a The Telegraph beszámolt arról, hogyan küszködik Franciaország a börtöneiben végbemenő radikalizálódással, illetve, hogy Nagy- Britanniával ellentétben nagyon kevés imám bejáratos a börtönökbe, és hogyan korlátozta a deradikalizálódást segítő programokat. Rachida Dati, a volt igazságügyi miniszter, aki jelenleg különleges, radikalizálódás elleni előadó azt nyilatkozta lapunknak áprilisban, hogy Franciaország nem tesz eleget annak érdekében, hogy megtörje a rácsok mögötti iszlám szélsőségesek hatalmát.

 

A másik dolog, ami a francia hatóságok állandó aggodalmára ad okot az, hogy milyen könnyűszerrel csempészhetők be fegyverek Franciaországba.

 

Belgium már régóta küzd az illegális fegyverek problémájával, és úgy hírlik, hogy a Charlie Hebdo elleni merénylet elkövetői onnan szerezték be fegyvereiket. A Balkán is a bevásárló utak kedvenc célpontja, az évekig tartó balkáni háborúkat követően ugyanis a térségben hemzsegnek az olcsó, nyilvántartásokban nem szereplő fegyverek.

 
Az eredmény: meglehetősen puskaporos légkör.

 
Még nem tudni, ki és miért követte el a borzalmas párizsi támadásokat. De ez sajnos olyasmi volt, amiről a francia hatóságok tudták, hogy bármikor megtörténhet.

 

 

The Telegraph