A Korán és Párizs ostroma

A Korán és Párizs ostroma

 

A közösségi média hatékonyságának köszönhetően, amellyel képes a legnagyobb sületlenségeket is világgá röpíteni, csakhamar eljutunk addig a válaszig, hogy a 2015 november 13-i terrortámadásoknak semmi közük Mohamedhez, mert a Korán állítólag azt mondja ki, hogy ha valaki meggyilkol egy embert, az az egész emberiséget gyilkolja meg.
Csakhogy van két apró probléma a Korán e két versével kapcsolatban: 1.senki sem idézi a teljes versszakot, 2. senki sem idézi az utána következő versszakot. Jó kérdés, hogy azok, akik ezt a verset idézik, vajon miért hagyják ki a legnagyobb részét és vajon miért nem idézik soha az utána következő versszakot? Azért, mert ha anélkül olvassák el ezt a részt, hogy valamit kihagynának belőle, meglátják, hogy valójában olyasféle támadásokra ad utasítást, mint amilyeneket Párizsban láttunk. Az alábbi videóban David Wood két versszakot elemez a Koránból, hogy meghatározza a Korán terrorizmussal kapcsolatos álláspontját.

 

 

A magyar felirat a Dzsihádfigyelő számára készült, a cikkben a film szövegének fordítása itt is olvasható.

 

 

 

 

religion of peace
A legutóbbi párizsi terrortámadásokat követően emberek milliói próbálják meg újra megérteni az iszlám és a terrorizmus közötti kapcsolatot. A békés muzulmánok és a dzsihádisták egyaránt a koránt idézik, hogy alátámasszák nézeteiket. Ebben a videóban David Wood két versszakot elemez a Koránból, hogy meghatározza a Korán terrorizmussal kapcsolatos álláspontját.

 

 

Az Obama adminisztráció még nincs elég közel a választásokhoz, hogy egy You Tube videót tegyen felelőssé a párizsi támadásokért. Ezúttal azonban legalább mindenki elismeri, hogy terrortámadásról, nem pedig tüntetésről volt szó. [lásd Bengázi amerikai követség elleni al-Kaida terrortámadás körüli bohózat – ford megj ] A terrortámadások részleteitől eltekintve, még mindig fel kell tennünk a kérdést, mi okozta ezeket a támadásokat. Esetleg az: a) éghajlatváltozás, b.) a jövedelmek közötti egyenlőtlenség, c.) iszlamofóbia, d.) munkanélküliség, e. ) a Starbuck – kávéscsészék vagy pedig f.) Mohamed ismétlődő felszólításai a terrortámadások végrehajtására.

 
A közösségi média hatékonyságának köszönhetően, amellyel képes a legnagyobb sületlenségeket is világgá röpíteni, csakhamar eljutunk addig a válaszig, hogy az egésznek semmi köze Mohamedhez, mert a Korán állítólag azt mondja ki, hogy ha valaki meggyilkol egy embert, az az egész emberiséget gyilkolja meg ( Korán, 5:32) És újra meg újra hibásan idézik ezt a versszakot:

 

íme néhány példa:

 
Hasan Baluch @hasanbaluch
Bárki, aki meggyilkol egy ártatlan embert olyan, mintha az egész emberiséget gyilkolná meg (Korán 5: 32)
hasan baloch retweeted
Potterhead
@hasanbaluch, a gyilkos csak azt akarta, hogy az emberek higgyenek a muszlimoknak
(….)

…emberi lényt, legyen olyan, mintha az egész emberiséget gyilkolta volna meg , és aki megmenti egynek az életét, legyen olyan, mintha az egész emberiségét mentette volna meg. (Korán 5: 32)
(…)

ethicist for hire:
Ha valaki…nem azért öl, hogy megtoroljon egy gyilkosságot vagy a gonosz terjesztését, olyan , mintha az egész emberiséget megölte volna (Korán 5:32)
johnjwillard
aki megmenti egy ember életét, legyen olyan , mintha az egész emberiség életét mentette volna meg. Korán 5:32
Andre Teitzeit
bárki, aki megöl egy másik embert olyan, mintha az egész emberiséget meggyilkolta volna Korán 5:32
(…)

the mankind
layla
bárki, aki (jogtalanul ) öl, olyan, mintha az egész emberiséget ölte volna meg. Bárki, aki megment egy életet, olyan, mintha az egész emberiséget mentette volna meg.
Mohammed al Hilli
Ha igazságtalanul meggyilkoltál egy embert, olyan, mintha az egész emberiséget meggyilkoltad volna
gondolatban az áldozatokkal és családjaikkal vagyunk, imádkozunk értetek

 

 

 

Figyeljenek meg két dolgot a Korán e két versével kapcsolatban: 1.senki sem idézi a teljes versszakot, 2. senki sem idézi az utána következő versszakot. Azok, akik ezt a verset idézik, vajon miért hagyják ki a legnagyobb részét és vajon miért nem idézik soha az utána következő versszakot? Azért, mert ha anélkül olvassák el ezt a részt, hogy valamit kihagynának belőle, meglátják, hogy valójában olyasféle támadásokra ad utasítást, mint amilyeneket Párizsban láttunk. Olvassuk hát el az 5. szúra 32. versét és nézzük meg, mit hagytak ki belőle a barátaink.

 

 
“Emiatt írtuk elő Izrael fiai számára azt – Allah Izrael fiai számára rendelte el azt – hogy ha valaki megöl egy emberi lényt, anélkül, hogy [annak halála bosszú lenne] valaki másnak [a megöletéséért], vagy [megtorlás lenne azért], hogy [a megölt] romlást [okozott volna] a földön- akkor olyan az, mintha az összes embert ölte volna meg. Aki ellenben életben tart valakit, olyan az, mintha az összes embert életben tartotta volna. És eljöttek hozzájuk [időről-időre] a mi küldötteink nyilvánvaló jelekkel és bizonyítékokkal. Ám közülük számosan bizony ezután [is] semmibe vették a határokat a földön. . (Azaz , igazságtalan elnyomást gyakorolva és a főbenjáró bűnökkel, amelyeket elkövettek a földön, túllépték az Allah által megszabott határokat )”-ld. Dzsihádfigyelő

 

 

 

A Korán tehát azt mondja , hogy ezeket a tanításokat Izrael, a zsidók számára rendelték el. Tulajdonképpen pontosan tudjuk, honnan származnak ezek: a zsidó írásokból. Ez a vers a babilónia Talmud, Misna Szánhedrín (törvényszékek) traktátusából származik, amely nagy népszerűségnek örvendett az arábiai zsidók körében Mohamed idejében    . Bizonyos értelemben ironikus, hogy a Korán egyik legbékésebb idézete éppenséggel a zsidó Talmudból származik

 
A 35-32 versszakok azt magyarázzák el, mit rendelt el Allah a zsidóknak és mit rendelt el Allah a muzulmánoknak. A választ a közvetlenül következő versszakban találják. A 35.33 vers így szól:

 

 

„Akik fegyvert fognak Allah és a küldötte ellen, s [csak] abban serények, hogy romlást [idézzenek elő] a földön, azoknak a jutalma, hogy megöletnek, vagy keresztre feszítettnek, vagy ellentétes oldalon a kezük és a lábuk levágatik,vagy elűzetnek [erről] a földről. Ez lesz az evilágon az ő szégyenük, a túlvilágon pedig [ráadásul] óriás büntetés lesz az ő osztályrészük” (ld. Dzsihádfigyelő)

 

 

A 32. versszak elmondja, mit kell tenniük a zsidóknak azon a földön, amelyet Allah adományozott nekik. A 33. versszak arról szól, mit kell tenniük abban az esetben, ha valaki bűnt követ el, vétkezik. Ha muzulmán földön vétkezel, a muzulmánoknak meg kell ölniük vagy keresztre kell feszíteniük téged , kisebb bűnökért pedig levagdossák bizonyos testrészeidet vagy száműznek. Hogy mi minden számít bajkeverésnek, „véteknek”? Sok dolog, pl. aposztázia [hitelhagyás]; más vallás prédikálása, mint az iszlám; házasságtörés, nyugatosodás, és ilyen dolgok.. Ha a sáriát megsérted, akkor “zavart keltessz”, “bajt keversz”. Ha megsérted a sáriát, vétkezel. Ha szembeszegülsz a sáriával, Allahnak üzensz hadat, és ezért meg kell fizetned. Természetesen a vétség legsúlyosabb formája az, ha támadást intézel egy muzulmán közösség ellen. Ez határozottan halálos büntetést von maga után.

 

 

religion of peace 2

 

Nos, az iszlám tanítások értelmében – tehát nem az önök véleménye-, hanem az iszlám tanítások szerint vajon elkövetett -e Franciaország valamilyen vétséget a muzulmán országok ellen? Bizony, rengeteget. És, a 5.33 versszak szerint milyen büntetést érdemel a francia hadsereg mindaazpkért a bűnökért, amelyeket muzulmán területeken elkövetett? Halált. A francia hadsereg tagjai tehát nyilvánvaló, hogy a halálos ítélet hatálya alá esnek. És mi a helyzet a francia civilekkel? Nos a Bukhári hadísz 2843.ban ez áll:  “Mohamed azt mondta: azok az emberek, akik ellátják/felszerelik a katonákat, ugyanazt a jutalmat érdemlik, mint a katonák. Más szavakkal tehát: nem csupán a katonák hibásak és érdemelnek halált, hanem azok az emberek is, akik finanszírozzák a katonaságot, állják a költségeket, lehetővé téve, hogy a katonák katonáskodhassanak, Mohamed szerint ők ugyanolyan mértékben felelősek. Aki tehát a katonaságot finanszírozza, vétkezik a muzulmán országok ellen. Tehát, a francia kormány is, amelyet a francia adófizetők, a hétköznapi francia civilek fizetnek. Ilyenformán egy átlag francia állampolgár ugyanolyan mértékben felelős a muzulmán országokban okozott problémákért, mint a muzulmán országokban harcoló francia katonák. És mi a büntetés? Halál.

 

 

 

Nos gondoljunk csak bele, a Korán 5:33 szúrája nem csupán a francia hadsereget tekinti célpontnak, hanem bárkit, aki valamilyen formában támogatja a francia hadsereget. Ez a versszak igazolja az olyasfajta terrortámadásokat , mint a legutóbbi, amely jóval több, mint 100 halálos áldozatot követelt Párizsban . De 33. versszak idézése helyett az iszlám nyugati apologétái az előtte levő versszakot idézik. Kihagyják azt a passzust , amely szerint ez egy, a Talmudból idézett tanítás volt Izrael népe számára és egy a szövegkörnyezetéből kiragadott versszak alapján  azt állítják, hogy az iszlám a béke és a tolerancia vallása, és bárki, aki az ezt a követő versszak (5:33) értelmében cselekszik, nem igazi muszlim.

 

 

Hogy mi érhető el végül az ilyenfajta félreértelmezéssel és csalással? Kiválóan alkalmas például arra, hogy meggyőzze az elnyugatosodott muzulmánokat – akik nem fárasztják magukat a szövegek elolvasásával – afelől, hogy vallásuk elítéli a terrortámadásokat. És kiválóan alkalmas arra is, hogy meggyőzze azokat a nem muzulmánokat – akik nem fárasztják magukat a szövegek elolvasásával – arról, hogy az iszlám elítéli a terrortámadásokat. De a Korán szakaszainak oly módon való kiforgatása és eltorzítása, hogy eredeti mondanivalójának pontosan az ellenkezőjét jelentse, sosem fogja megváltoztatni azoknak a gondolkodásmódját, akik elolvassák a szövegeket és készségesen megteszik, amit azok mondanak. Az egyetlen dolog tehát, amelynek elérésében a közösségi média ilyesfajta kampányai segítségünkre lehetnek, hogy álomba ringatnak a következő terrortámadásig. Egy terrortámadásig, amely éppenséggel azért elkerülhetetlen, mert sohasem konfrontálódunk azzal a tényleges ideológiával, amely idestova 14 évszázada ilyesfajta támadásokra sarkall.

 

 

Hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy az ámításnak és a félrevezetésnek véget vetve végre nyílt és őszinte beszélgetést folytassunk Mohamed tanításairól? Sok mindent. E feladatok nagy része a muzulmán források beható tanulmányozását is szükségessé teszi. De egy könnyű lépés az önök számára az, hogy kövessék nyomon azokat a facebook-posztokat és kommenteket, amelyek félrevezetik az embereket a Korán 5. szúrájának 32. versével kapcsolatban, amíg az emberek felhagynak azzal, hogy tévesen idézzék ezt. A Koránban mindössze néhány olyan bekezdés van, amely némi jóindulattal a terrorizmus elítéléseként is értelmezhető. Minél előbb hívjuk fel a figyelmet a videóban elhangzottakra, annál hamarabb kapnak muzulmán barátaink pontos képet az iszlámról, azért, hogy végre eldönthessék: valóban megéri-e követniük a Koránt?

 

 

 

ford:  -kk-, Dzsihádfigyelő csop.

 

 

Reklámok

Miért éppen Molenbeek ?

Miért éppen Molenbeek ?

„Molenbeek lakóinak nagy része tisztességes ember, akik a legjobbat akarják a családjuknak. De nem hunyhatunk szemet fölött a tény fölött, hogy ez a hely ad otthont a radikális iszlám nagyon mély és nagyon veszélyes felszín alatti áramlatainak is.”-írja Teun Voeten kulturális antropológus és harctéri fotós. A szerző, aki a New York-i hajléktalanok szubkultúrájáról, a Sierra Leone-i háborúról, a mexikói kábítószeres erőszakról is jelentetett meg könyveket, kilenc évig élt Molenbeekben. Őt egyáltalán nem lepte meg, hogy itt tervelték ki a párizsi terrorakciókat. A Politico-ban közölt cikkéből kiderül, miért nem:

 

 Karácsonyi fények, Molenbeek-Saint-Jean, Brüsszel, 2015 november 16, foto:  Teun Voeten

Karácsonyi fények, Molenbeek-Saint-Jean, Brüsszel, 2015 november 16, foto: Teun Voeten

 

Molenbeek összetörte a szívem

 
Egy egykori lakos visszaemlékszik Brüsszel leghírhedtebb környékén megélt viszontagságaira

 

Teun Voeten

 
Múlt szombaton, Párizsban, a Bataclan melletti Boulevard Voltaire-en azon kaptam magam, hogy egy vértócsát bámulok. Azon töprengtem, mi történhetett a világgal, aztán visszaélesítettem a kamerámat a terrort követő időszakra. Egyáltalán nem okozott meglepetést, amikor kiderül, hogy a támadásokat Molenbeekben tervelték ki. Hogy mi okozta az igazi meglepetést? Az, hogy Belgium sokkolónak találta ezt az az összefüggést.

 

 

Molenbeek kilenc éven keresztül volt az otthonom.2005-ben – főleg rossz híre miatt- ez volt város utolsó megfizethető környéke. A lakásom – a városközponthoz viszonyítva épp a csatorna túlsó részén – közel volt a párizsi támadások két gyanúsítottjának az otthonához, és annak a saroknak a közelében feküdt, ahol az augusztusban meghiúsított Thalys- támadás lövésze tartózkodott.

 

 

Én is azoknak a fiatal városi -többnyire fehér és főiskolai végzettségű – szakembereknek – a hullámával érkeztem, akiket a belgák Bobo-nak neveznek (“bourgeois bohémiens”/ burzsoá bohémek) és akik merő pragmatizmusból telepedtek itt le. Jó szándékkal jöttünk. (Ingatlan) vállalkozónkat Hasszánnak hívták. Marokkói volt és ezt nagyon klassznak találtuk. Elképzeltük, ahogy egy nap a gyerekeink boldogan játszanak majd az utcán az övéivel. Azt reméltük, hogy kevesebb szemét lesz majd az utcákon és kevesebb kisstílű bűncselekményt követnek majd el a környéken..Biztosak voltunk benne, hogy a háztömbünk helyzete lassacskán javulni fog, és tetőtéri helyiségeinknek is megnő az értéke (Még egy divatos művészeti galéria és egy trendi bár megnyitásában is mertünk reménykedni) A Vadnyugat pionírjainak éreztük magunkat, akik a multikulturális társadalomért vívott harc lövészárkaiban élnek.

 

 

Aztán lassan ráébredtünk a valóságra. Hasszánról kiderült, csaló és eltűnt 95,000 euróval, azzal a teljes összeggel, amelyet a lakók adtak össze épületünk felújítására. A környéket bajosan lehetett multikulturálisnak nevezni. Lakosságának nagyjából 80%-át marokkói származásúak képezték , és inkább tragikusan konformistának és homogénnek volt mondható. Meglehet, Casablanca és Marrakech virágzó alternatív kultúráknak ad otthont, de ez egész biztos nem igaz Molenbeek esetében.

 

Falfirka Molenbeekben: " A rendőrség egy szar", foto: Teun Voeten
Falfirka Molenbeekben: ” A rendőrség egy szar”, foto: Teun Voeten

Az ott töltött kilenc év alatt szemtanúja voltam, hogyan válik egyre intoleránsabbá a környék. A legtöbb üzletből és szupermarketből eltűnt az alkohol. Hallottam történeteket a Comte des Flandres metróállomáson levő fanatikusokról, akik nyomást gyakoroltak a nőkre, hogy fátyol viselésére kényszerítsék őket. Gomba módra szaporodtak az iszlám könyvesboltok, aztán már nem is lehetett tisztességes újságot kapni. A munkanélküliek aránya 30%, így az utcák kísértetiesen néptelenek késő délelőttig. Nem volt sehol olyan fajta bár, ahol a fehér, a fekete és a barna bőrű emberek összejöhettek volna. Ehelyett kisstílű bűncselekményekkel, agresszióval találkoztam úton- útfélen, meg frusztrált fiatalokkal, akik leköpdösték barátnőinket és „mocskos kurváknak” nevezték őket. Ha ezt szóvá tetted, akkor nem kerülhetted el, hogy szidalmazni kezdjenek és rasszistának nevezzenek. A Chaussée de Gand-en voltak zsidó boltok is, de ezeket folyamatosan terrorizálták a suhancok bandái, így 2008 körül a legtöbbjük bezárt. Azokat melegeket, akik nyíltan felvállalták másságukat, rendszeresen zaklatták, így aztán ők is szedték a sátorfájukat.

 

Molenbeekre leszállt az éj, fotó: Teun Voeten
Molenbeekre leszállt az éj, fotó: Teun Voeten

2014-ben végül elköltöztem Molenbeekből. Nem félelemből tettem. Emlékszem, az volt a fordulópont, amikor találkoztam egy szalafitával, aki az utcán próbált megtéríteni. Ekkor betelt a pohár. Többé már nem bírtam elviselni, hogy ezen az elkeseredett, nyomorgó, fatalista környéken kell élnem.

 

Hogyan vált Molenbeek Európa dzsihádista bázisává?

A válasz lényegében Belgium fejetlen kormányzásában és a tagadásnak abban a kultúrájában keresendő, amely ebben az országban áthatja az iszlámról folytatott vitákat. Molenbeekben pezsgő közösségi élet van, utcái keskenyek, és zajlik rajtuk az élet. Minden sarkon van egy teaház, minden háztömbben egy csendes mecset, ahol az emberek zavartalanul összegyűlhetnek. Vannak olcsón kibérelhető lakások, ahol senki sem tesz fel kellemetlen kérdéseket. A dzsungelben rejtőzködő gerillákhoz hasonlóan, Molenbeek szervezetlen Kashbajában a dzsihádisták biztonságban érzik magukat. Az autópálya és a város legforgalmasabb nemzetközi pályaudvara kőhajításnyira van. Mindez tökéletes logisztikai bázist képez.

 

 

Egy kívülállónak szinte lehetetlen elmagyarázni, de Belgium olyan ország, amelynek hat kormánya, Brüsszel pedig olyan város, amelynek 19 polgármestere van. Ezt a sok az adminisztratív pozíciót nem mindig a leghozzáérőbbek töltik be. A biztonsági szolgálatok megosztottak és hajlamosak rivalizálni egymással. Egy erős, központi hatóság hiánya egyike ennek az időnként bájosan diszfunkcionális ország számos furcsaságának, azonban – mint számos, kudarcba fúlt per is bizonyítja- különösen a Brabant Gyilkosok, “Nijvel Gang” , akik 1982 -1985 között számos erőszakos támadást követtek el, illetve az 1995-ös Dutroux-botrány  -hogy csak két példát említsünk, tökéletes táptalajt képez a potenciális terroristák számára is.

 

 

De a legfontosabb tényező Belgium tagadási kultúrája. Az ország politikai vitafórumait egy önelégült progresszív elit dominálja, aki szilárdan hisz abban, hogy a társadalmat meg lehet tervezni. Azokat a megfigyelőket, akik felhívják a figyelmet a kellemetlen igazságokra, például arra, hogy milyen magas a bűnözési arány a marokkói fiatalok körében, vagy a radikális iszlám tendenciáira, azzal vádolják, hogy a szélsőjobboldal propagandistái, következetesen figyelmen kívül hagyva és kiközösítve őket.

 

 

 

Philippe Moureaux, Molenbeek egykori polgármestere. Fotó: OLIVIER VIN/AFP/Getty
Philippe Moureaux, Molenbeek egykori polgármestere. Fotó: OLIVIER VIN/AFP/Getty

A vitát egy fajta paternalista diskurzus bénítja, amely elsősorban a társadalmi és gazdasági kirekesztés áldozataiként tünteti fel a radikális muzulmán fiatalokat. Ők aztán viszonzásként magukévá is teszik ezt a referenciarendszert, hiszen szimpátiát ébreszt környezetükben és felmenti őket a tetteikért vállalt felelősség alól. Philippe Moureax, Molenbeek volt szocialista polgármestere, aki 1992-től 2012 -ig vezette a várost, tökélyre fejlesztette a tagadásnak ezt a fajta kultúráját és nagymértékben felelős a környéken uralkodó jelenlegi állapotokért.

 

 

 

Két újságíró már beszámolt korábban a radikális iszlámisták Molenbeek-i jelenlétéről, illetve az általuk képviselt veszélyről -és mindketten karaktergyilkosság áldozataivá váltak. Hind Fraihi,  egy marokkói származású fiatal flamand nő „Titkos jelentés Kis- Marokkóból: a radikális iszlám a zárt ajtók mögött” című írása 2006 -ban jelent meg. A szerzőt közössége árulóként bélyegezte meg, a progresszív média pedig kémnek és olyan lánynak nevezte, akinek személyes problémái vannak.

 

 

 

Arthur van Amerongent, a 2008-ban megjelent Brüsszeli Eurábia című írás szerzőjét egy frankofón újság kátrányban és tollban hempergette meg, sőt „baváriai fasisztának” nevezte. Amikor márciusban ő is meg én is visszamentünk Molenbeekbe, és én következetesen etnikai és vallási enklávéként, egy parókiaszerűen zárt közösségként jellemeztem  a települést egy, a Brussel Deze Week-nek  adott interjúmban, szintén magamra vontam a progresszív Belgium haragját és nagy vihart robbantottam ki a sajtóban.

 

 

Mindig is az emberi jogok és az emberi méltóság védelmezőjének tartottam magam, ami túllép a jobb-és bal oldal kategóriáin. És most egy csapásra jobboldali agitátor színében tüntettek fel. Érinthetetlenné váltam bizonyos emberek számára és néhány barátomat is levesztettem, akik nem akartak többé szóba állni velem.

 

 

Molenbeekben hatalmas problémák vannak, valóban globális méretű problémák, amelyek túlmutatnak a helyi- és az országos szinteken. De még mindig van remény. A velem készített interjú megjelenését követően Françoise Schepmans, Molenbeek polgármestere meghívott irodájába, ahol nyílt párbeszédet folytattunk. Felkért arra, hogy védelmezzem meg álláspontomat a helyi kulturális központban, De Vaartkapoenben  egy 60 fős, meglehetősen ellenséges hallgatóság előtt, akik közül sokan úgy érezték, megsértettem a közösségüket. Udvariasak voltak és érdeklődéssel csatlakoztak a vitához. A múlt héten, amikor külföldi tévés stábokat vezettem körbe régi lakhelyemen, a lehető legszívélyesebben üdvözöltek a közértben, a pékségben és a falatozóban, ahova járni szoktam.

 
Molenbeek lakóinak nagy része tisztességes ember, akik a legjobbat akarják a családjuknak. De nem hunyhatunk szemet fölött a tény fölött, hogy ez a hely ad othont a radikális iszlám nagyon mély és nagyon veszélyes felszín alatti áramlatainak is.

 

ford: -kk-

A terroristák háborúja itthon, Európában

A terroristák háborúja itthon, Európában

 

 

AyaanAyaan Hirsi Ali  szomáliai születésű, holland- amerikai állampolgárságú író-és politikus. Hirsi Magan Isse szomáli tudós, politikus és ellenzéki vezető lánya. Az iszlám vallás egyik legjelentősebb kortárs kritikusa. Egyike azoknak ritka értelmiségieknek, akik „a halálos fenyegetések és a bigottság vádja ellenére felszólal az iszlám ellennem csak az ellen ahogy azt a hithű muzulmánok ismerik, hanem az ellen is, ahogy mi nyugatiak azt elképzeljük.” (Dzsihádfigyelő)

A szerző Wall Street Journalba írt publicisztikában ezeket tanácsolja Európának:

 

 

Tanuljanak Izraeltől, vessenek véget a nyitott határok politikájának és készüljenek fel egy hosszú, az iszlámisták ellen vívott ideológiai háborúra.

 
François Hollande francia elnök „háborús cselekménynek” nyilvánította az Iszlám Állam által elkövetett november 13-i támadást. És igaza volt : ha megkésve is, elismerte, hogy a dzsihádisták már évek óta hadat viselnek Európa ellen. Az Iszlám Állam vagy az ISIS még több, Európa ellen intézett támadásra esküdött fel és magának Európának is, tehát nem csak Franciaországnak átfogó háborút kell indítania, egyesítenie kell erőit hogy, bármilyen hadi áldozatokat követel is, legyőzze az ISIS-t és úgynevezett kalifátusát Szíriában és Irakban. Nem „visszaszorítva”, nem „meggyengítve” – hanem mindenestől megsemmisítve. De, még ha az ISIS-t teljesen fel is számolják, maga a szélsőséges iszlám nem fog teljesen eltűnni. Ha valami, hát az ISIS felszámolása egekig fogja korbácsolni azoknak a vallásos hevületét , akik itt vannak Európában és egy kalifátus után sóvárognak.

 
Az európai vezetőknek meg kell hozniuk néhány nagy horderejű politikai döntést és ebben talán Franciaország mutathatja az utat. Annak érdekében , hogy elkerüljék a további, talán az eddigieknél is több áldozatot követelő terrortámadásokat, és az ezek után támadó polgári zavargásokat, mentalitás-váltásra van szükség. Az iszlám szélsőségeknek sosem sikerül muzulmán kontinenssé változtatniuk Európát. De nagyon is megtehetik, hogy polgárháborúkat provokálnak, így Európa egyes részei az 1990-es évek elejének a Balkánjára emlékeztetnek majd.

 
Íme az a három lépés, amellyel az európai vezetők kiirthatják környezetükből a szélsőséges iszlám rákfenéjét :

 
Először is tanuljanak Izraeltől, amelynek születése pillanatától kezelnie kellett az állampolgárai biztonságára sokkal nagyobb veszélyt jelentő iszlámista terrort ( mint amit Nyugaton képviselt). Igaz, az iszlám szélsőségeseknek ma Izraelben csak késekkel és autókkal fegyverkezhetnek fel, de ez amiatt van, mert ott a múlt heti párizsi támadásokhoz hasonlókat a terroristák már egyszerűen nem szervezhetnek meg. Izrael démonizálása helyett hozzák el tapasztalt, képzett szakembereit Európába hatékony terrorelhárítási stratégiákat dolgozzanak ki.

 
Másodszor, vértezzék fel magukat egy hosszú, ideológiai csatára. Az európai vezetőknek szembe kell nézniük azzal a kihívással, amelyet az indoktrináció infarstruktúrái képviselnek: a mecsetek a muzulmán iskolák, a könyvkiadók és a térítő jellegű kiadványok (brosúrák, könyvek, értekezések, prédikációk), amelyek futószalagon szállítják az erőszakot. Az iszlám szélsőségesek a meggyőzés (dawa) eszközeivel veszik célba híveiket és, mielőtt rátérnének az eszközök kérdésére, bebeszélik nekik, hogy legitim célokat szolgálnak.

 

 

Az európai kormányoknak el kell végezniük saját térítő munkájukat a muzulmán közösségekben, a liberális eszmék felsőbbrendűségét népszerűsítve. Ez azt jelenti, hogy közvetlenül azt az iszlámista ideológiát veszik célba, amelyet az iszlámista ragadozók használnak hogy megszédítsék a muzulmánok fejét és szívét, az őket befogadó országok ellenségeivé téve őket.

 

 

Harmadszorra, az európaiaknak egy olyan, új bevándorláspolitikát kell kidolgoznia, ami csak akkor tenné lehetővé a migránsok befogadását, ha azok elköteleznék magukat az európai értékek mellett és határozottan elutasítanák az iszlámista gyakorlatot, amely kiszolgáltatja őket a kalifátus szirénhangjainak.

 

 

Íme a jelenlegi európai bevándorláspolitika szembetűnő gyengéi. Túlságosan is könnyű állampolgársághoz jutni anélkül, hogy valaki lojális lenne az adott ország nemzeti alkotmányához, a menedékjog iránti hiteles indokkal vagy enélkül, a kívülről érkezők túlságosan is könnyen léphetnek be az unióba, és a Schengen néven ismert nyitott határok politikájának köszönhetően az idegenek, ha már bejutottak az unióba, túlságosan is könnyen utazhatnak országról országra. Ez az állapot azonban, azonban, az idei Európába érkező migránsáradattal tarthatatlanná vált.

 
Vajon ez egyet jelent egy új, Kelet felé lehúzott vasfüggönnyel és egy, a Földközi – és Adriai tenger felől vont karanténnal – az „Európa – Erőd” fogalmával ? Igen. Tekintetbe véve ugyanis, milyen fenyegetést jelent a szélsőséges iszlám Európára, egyetlen más stratégiának sincs értelme. És ha az Európai vezetők, mint Angela Merkel főkancellár asszony is – akadékoskodnak, és nyitott határaikkal büszkélkednek, majd rövidesen elűzik őket azok a populista vezetők, akik náluk fogékonyabbak a közhangulatra.

 
A baj azonban az, hogy az ilyen emberek általában más eszméket is az asztalra csempésznek bevándorlás ellenőrzésén kívül. Nem utolsó sorban azt a fajta buzgó, illiberális nacionalizmust, amely a múltban már annyiszor szakította darabokra Európát.

 
Mindezek érdekében Európának felül kellene vizsgálnia a szerződéseit, törvényeit, politikai gyakorlatát, más szavakkal, olyan lépéseket kellene tennie, amelyek, a pénteki, párizsi atrocitások előtt még szóba sem jöhettek. Talán ez lesz az a választóvonal Európa számára, amikor át kellene gondolnia azt az utat, amelyen halad.

 

 

 

ford:    -kk-

 

 

  Ayaan Hirsi Ali további, magyarul megjelent cikkei:

 

A Korán a törvényünk, a dzsihád az utunk

Az iszlám egy politikai mozgalom

Hollandia: veszélyben a szólásszabadság
Két könyve magyarul is kapható: A hitetlen (Mijn vrijheid) és Az engedetlen (De zoontjesfabrie)

A terror arzenálja

A terror arzenálja

 

 

Nem lenne meglepő, ha volna összefüggés a nyáron, egy franciaországi katonai bázisról ellopott robbanószerek, gránátok és a pénteki párizsi terrorakció között. De akkor is bőven van ok az aggodalomra, ha két elszigetelt esetről van szó.

 
„ Egy Franciaország délkeleti részén levő katonai bázisról nagyjából 200 detonátort, gránátokat és plasztikbombákat loptak el. A hatóságok vizsgálatot rendeltek el az ügyben- tudósított egy idén július 7-i hír.( Gránátokat, robbanószereket loptak el egy a francia katonai bázisról )

 

 

fegyverraktár

 

A Miramas nevű, Marseille nyugati részén levő, többféle katonai funkciót ellátó katonai bázisról- valószínűleg vasárnapról hétfőre virradó éjszaka lopták el a robbanóanyagokat. A betörést az után követték el, hogy Franciaország, két, idén , szélsőségesek által végrehajtott halálos támadást követően szigorított biztonsági intézkedésein.

 

Brice Robin Marseille ügyész azt nyilatkozta, hogy „egy bűnözői csoport által elkövetett betöréses lopás” valamint „katonai épületbe történt behatolás” vádjával indult nyomozás az ügyben.

 

Egy csendőrségi – a francia rendőrségnek az a rendészeti szerve, amely leginkább vidéken tevékenykedik – hivatalnok szerint úgy tűnik, hogy ahhoz, hogy belépjenek a magas biztonsági fokozatú területre, a tolvaj vagy a tolvajok átvágták magukat a kerítésen. A hivatalnok azonban, a folyamatban levő nyomozás miatt nem árulhatott el további részleteket a nyilvánosságnak.

 

A Honvédelmi Minisztérium és a francia hadsereg legfelsőbb szóvivője nem reagált azonnal az Associated Press telefonhívásaira és szöveges üzeneteire, amelyekben részleteket kért a történtekről. Frederic Vigouroux, Miramas polgármestere azt nyilatkozta az AP-nek, hogy nem tudja pontosan, mi tűnt el, de ez volt az első lopás, amit a bázison elkövettek. Elmondása szerint a külső kerítéseken törtek át és kilenc raktárba hatoltak be.

 

A januári és a júniusi halálos terrortámadásokat követően Franciaország a legmagasabb fokú terrorelhárító készültségben van.
A nagyjából 200 hektár (500 ár) alapterületű bázis egy 30.000 lélekszámú város szélén található, és olyan típusú lőszerkészleteket tárolnak rajta, amilyeneket Franciaország a Mali-i és afganisztáni katonai műveletek során használt.”

 

 

TATP - molekula képlete
TATP – molekula képlete

Bár a párizsi rendőrség információi szerint a merénylők házilag készített robbanóanyagot, triaceton triperoxidot (TATP)  használtak, akkor sem alhatunk nyugodtan, ha nincs  kapcsolat a november 13-i párizsi merényletek és a Miramas bázisról ellopott robbanószerek és fegyverek között. Ugyanis ezek megkönnyíthetik más terroristák dolgát, akiknek így nem külföldről kell becsempészniük a vérfürdőhöz szükséges felszerelést (Persze, ez sem okoz különösebb gondot nekik, hiszen, mint más bejegyzésekben is szó volt róla,  a nem túl szigorú határ- ellenőrzéseknek köszönhetően Franciaországba, ahogy a többi EU-tagállamba is – játszi könnyedséggel csempészhetők be lőfegyverek. Éppen ezért alvilági körökben nagyon népszerűek az ilyen céllal történő balkáni bevásárló utak, hiszen az évekig tartó délszláv háborút követően a térségben hemzsegnek az olcsó, nyilvántartásokban nem szereplő fegyverek.

 
A fentebbiek után kézenfekvő kérdést az Izraeli Véderő című híroldal fogalmazta meg a legpontosabban „Párizsban pedig a titkosszolgálatok orra előtt létrehoztak terrorsejteket, becsempészték a robbanóanyagot a fegyvereket, és végrehajtották ezt a civilek elleni mészárlást. És nem tudom, mi vár most Európára.”

 

 

Hozzátéve, hogy Franciaország az az ország, ahol a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen elkövetett merénylet után fokozott terrorelhárítási készültség van érvényben, jó kérdés milyen biztonsági intézkedéseket tesznek a látszólag védettebb helyszíneken. Ugyanis, mint néhanapján a médiából értesülünk, időről-időre az EU más részein is előkerülnek olyan fegyverkészletek, amelyek valamilyen módon kapcsolatba hozhatók az iszlám szélsőségesekkel. Erről tudósít ez a november elei svédországi hír is:

 

 

Svédország, menekültek
Svédország, menekültek

 

„Titkos fegyverraktárat találtak a múlt héten egy krokomi (Jamtland, Svédország) menekültszállás épületében, a kazánházban. A fegyvereket akkor találták meg, amikor egyik helyi energiaszolgáltató társaság munkatársai le akarták olvasni a kazán mérőóráját. Csakhogy nem tudtak bemenni, mert az ajtó zárva volt. Amikor sikerült bejutniuk, rábukkantak a fegyverekre, amelyeket valószínűleg menekültek rejtettek el. Ezek nem kis kaliberű vadászfegyverek, hanem komolyabb teljesítményű lőfegyverek voltak.”

 

 

A kezdő dzsihádistának sem kell zavarba jönnie, miként is fogjon hozzá felebarátai lemészárlásának nemes küldetéséhez, hiszen a közösségi médiában már ilyen jellegű oktatókönyvek is elérhetők. Az Investigative Project híroldal például egy 64 oldalas, Twitteren terjedő, kimondottan „magányos farkas-típusú terroristák számára” készült tananyagról tudósít, amely arra okítja őket hogyan hajthatják végre biztonságosan akcióikat.

 

 

Érdeklődőkben valószínűleg nem lesz hiány. Egy, a Dzsihádfigyelőn közzétett felmérés tanúsága szerint például az Európába érkező szíriai menekültek 13 százaléka Iszlám Állam szimpatizáns További 10 százalékuk vegyes vagy közömbös, de nem teljesen negatív véleményen van a terrorcsoportról.

 
Ez a két adat azt jelenti, hogy 23%-uk, vagyis minden negyedik “menekült” alkalmas lehet az Iszlám Állam toborzása számára.(…)Az Egyesült Államokba érkező menekültek 70 százaléka fiatal férfi, mely megfelel az Iszlám Állam terroristáinak profiljának.

 

 

Justine Trudeau közelmúltban megválasztott kanadai miniszterelnök „szép új világában” sem túl biztató a helyzet. Felmérések szerint annak a 25.000 szír migránsnak, akiket Trudeau Karácsonyig befogadna Kanadába, 31%-a támogatja az Iszlám Államot

 
Egyre nehezebb letagadni azt is, hogy a migráns-hajókon terroristák is behatolhatnak Európába. Az Independent című lap például néhány napja arról tudósított, hogy a szicíliai rendőrség azonosított egy elítélt terroristát a Líbiából érkező menedékkérők között. A tunéziai Ben Nasr Mehdi-t letartóztatták. ( A cikk fordítása a Dzsihádfigyelőn olvasható)

 

A pénteken történtek fényében más értelmet nyernek egy, nemrég lefordított cikk  fejtegetései is, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt néhány évtizedben Izrael volt az előhírnöke mindannak, amit az iszlám dzsihád a nyugati civilizációban véghez vitt. Daniel Greenfield Európa halála  című írásának sorai szintén meredek fejtegetésnek tűnhettek akár egy hónappal ezelőtt is, az újabb párizsi tragédiát követően akár a közeljövő egyik lehetséges forgatókönyvvé is válhatnak. És nem csak a példájában szereplő Svédországban, hanem Európa – szerte.”Képzeljük el a (szíriaiakhoz hasonló) muzulmán utcai zavargásokat Európában. Azt, hogy a bandák nehézfegyverek birtokában vannak, hogy minden gettó egy önálló kalifátus, amelyben saját imám van és fattwák támogatják követeléseiket.”

 

 

 

-kk- / -baki-

 

Párizsi támadások: miért vált újra célponttá Franciaország?

Párizsi támadások: miért vált újra célponttá Franciaország?

A nagyjából 140 halálos áldozatot követelő párizsi terrortámadások, az egész világot felháborították. De sajnos nem okoztak meglepetést a francia hatóságoknak, akik nagyon is tisztában vannak a népüket fenyegető veszélyekkel.

 

sebesülteket evakuálnak a Stade de France területéről, fotó: EPA
sebesülteket evakuálnak a Stade de France területéről, fotó: EPA

 

Valamennyi nyugati főváros tudatában van annak, hogy az iszlám szélsőségesek megsemmisítő csapást szeretnének mérni rájuk. De kevés célpontot találnak annyira csábítónak, mint Párizst.

 

Hogy miért?

 

A rövid válasz: Franciaország világszerte küzd a dzsihádisták ellen, Európa egyik legnépesebb muzulmán populációjának ad otthont és alighanem neki van a leginkább megosztott társadalma. Emellett, a porózus európai határokon keresztül, a kontinens minden tájáról folyamatosan áramlanak be lőfegyverek a területére. Ahogy a Charle Hebdo szerkesztősége ellen elkövetett januári merénylet meg a mostani, párizsi lövöldözések példája is szemlélteti, mindez erőteljes, robbanékony kombinációt képez.

 

Ezt Szíriáért kapjátok” mondta állítólag az egyik párizsi támadó. De azt is mondhatta volna, hogy Maliért, Líbiáért vagy Irakért.

 

És valóban, Franciaország büszke lehet proaktív álláspontjára, amelyet világszerte képvisel az iszlámistákkal szemben, különösen Nagy Britannia és Amerika, sokak szerint meghátrálónak tartott magatartásához viszonyítva. Jelenleg több mint 10.000 külföldre vezérelt francia csapatot tartanak számon – több mint háromezret Nyugat- Afrikában, kétezret Közép- Afrikában és 3200-at Irakban

 

 A halálos párizsi lövöldözést követően a francia tűzoltóbrigád tagjai egy sérültnek segítenek a Bataclan koncertterem mellett

A halálos párizsi lövöldözést követően a francia tűzoltóbrigád tagjai egy sérültnek segítenek a Bataclan koncertterem mellett

 

Franciaország 2013-as Al- Kaida elleni beavatkozása az iszlám Maghreb övezetben, Maliban, kulcsszerepet játszott a dzsihádista csoport meggyengítésében. Két héttel ezelőtt, az AQIM egyik fiókszervezetének a vezetője, megtorlásként térségben való jelenlétéért, arra buzdította követőit, hogy indítsanak támadásokat Franciaország ellen

 

A múlt héten pedig Francois Hollande bejelentette, hogy Franciaország repülőgép -hordozót fog telepíteni a Perzsa Öbölbe, hogy segítse a Levantei Iszlám Állam (ISIL) elleni támadásokat, Irakban. Emiatt összeütközésbe került az iszlám vezetőkkel.

 

 

Miért vált Franciaország a legújabb terrortámadás célpontjává?

 

 

A fő probléma ennek ellenére belső természetű.
Mivel az üzleti és a politikai életben kevés a nagy hatású muzulmán szerepmodell, az elszigeteltség és a kirekesztettség érzése nyomasztó lehet. Franciaország markánsan világi állam: a burka viselésének betiltása és a Nemzeti Front erőteljes hatása nem segítettek enyhíteni a közösségek közötti feszültségeket.
Mohamed Merah, a Toulouse-i lövöldöző (2012) kemény környezetben nőtt fel, kis stílű bűnözőként kezdte, börtönbe került, ahonnan harcedzett dzsihádistaként jött ki, aki immár megtalálta „élete értelmét”
Mehdi Nemouche, aki 2014 májusában négy ember életét oltotta ki Brüsszelben, szintén a börtönben radikalizálódott, aztán, amikor szabadlábra került, Szíriába utazott majd hazajött és támadás intézett a zsidó múzeum ellen.

 

Úgy Chérif Kouachi mint Amedy Coulibaly a lehetőségének hiányának kriminalizálódásba, börtönbe majd radikalizálódásba torkolló forgatókönyvét követte.

 
Becslések szerint a franciaországi börtönökben fogva tartott elítéltek 70%-a muzulmán, de mivel Franciaország törvényei tiltják, hogy valakinek a vallási hovatartozását firtassák, nincsenek elérhető hivatalos adatok. Összehasonlításként, belügyminisztériumi statisztikák szerint Angliában és Walesben a muzulmánok a börtönpopuláció 14%át és országos viszonylatban az összlakosság 5% -át teszik ki.

 

 

A Charlie Hebdo elleni támadást követően a The Telegraph beszámolt arról, hogyan küszködik Franciaország a börtöneiben végbemenő radikalizálódással, illetve, hogy Nagy- Britanniával ellentétben nagyon kevés imám bejáratos a börtönökbe, és hogyan korlátozta a deradikalizálódást segítő programokat. Rachida Dati, a volt igazságügyi miniszter, aki jelenleg különleges, radikalizálódás elleni előadó azt nyilatkozta lapunknak áprilisban, hogy Franciaország nem tesz eleget annak érdekében, hogy megtörje a rácsok mögötti iszlám szélsőségesek hatalmát.

 

A másik dolog, ami a francia hatóságok állandó aggodalmára ad okot az, hogy milyen könnyűszerrel csempészhetők be fegyverek Franciaországba.

 

Belgium már régóta küzd az illegális fegyverek problémájával, és úgy hírlik, hogy a Charlie Hebdo elleni merénylet elkövetői onnan szerezték be fegyvereiket. A Balkán is a bevásárló utak kedvenc célpontja, az évekig tartó balkáni háborúkat követően ugyanis a térségben hemzsegnek az olcsó, nyilvántartásokban nem szereplő fegyverek.

 
Az eredmény: meglehetősen puskaporos légkör.

 
Még nem tudni, ki és miért követte el a borzalmas párizsi támadásokat. De ez sajnos olyasmi volt, amiről a francia hatóságok tudták, hogy bármikor megtörténhet.

 

 

The Telegraph