Mit gondolnak az átlag “palesztinok” a zsidókról, Izraelről és az erőszakról

Mit gondolnak az átlag “palesztinok” a zsidókról, Izraelről és az erőszakról

Daniel Polisar

 
Az elmúlt hónap eleje óta a több mint 80, palesztin (arabok) által elkövetett támadás történt. Ezek egy tucat izraeli életét követelték, majdnem kétszázat pedig megsebesítettek. Az elkövetők, általában „magányos farkasok”, akik konyhakésekkel felfegyverkezve, vagy járműveiken indultak útnak, hogy annyi civilt és katonát szúrjanak le, vagy gázoljanak el, amennyit csak bírnak, mindaddig, amíg ártalmatlanná nem teszik vagy el nem pusztítják őket…

 
A kommentátorokat meglepte, mekkora különbség van ezek között az incidensek és azok között a jól összehangolt lövöldözések, bombamerényletek és rakétatámadások között, amelyeket az elmúlt másfél évtized alatt intéztek izraeliek ellen. Az egyéni támadók motivációira illetve a palesztin vezetők uszító kampányára összpontosítottak. Ennek ellenére azonban szembetűnő az arra irányuló komoly kísérlet hiánya is, hogy megértsék egy átlag-“palesztin” nézőpontját, valamint azt a folyamatot, ahogy ezek a nézőpontok olyan légkört gerjesztenek, amelyben a tinédzserek úgy döntenek, hogy „öngyilkos késelők” lesznek, a politikusok meg az egyházi vezetők pedig szemlátomást otthonosan érzik magukat miközben rálicitálnak az Izraellel szemben felhozott, felháborító vádakra.

 
Ennek ellenére a “palesztin” közvéleményben nincs semmi rejtély. Az 1993-as Izrael és a PFSZ közötti megállapodást követően számos neves szakértő végzett felméréseket a Nyugati Parton (Júdea – Szamária, ford. megj) és a Gázai övezeteben. A tavaly magam vezettem egy olyan kutatócsoportot, amely a zsidókról, Izraelről, békéről és erőszakról alkotott általános felfogást elemezte, úgy, ahogy azt négy palesztin intézmény és fél tucat nemzetközi közvélemény-kutatás által készített 350 kérdőív mutatta ki.

 

A lényeg pofonegyszerűen megállapítható. A közelmúltbeli támadások egy, a “palesztin” társadalomban széles körben osztott nézetet tükröznek, amely erkölcsileg igazoltnak és támogatásra érdemesnek tekinti az ilyen akciókat

 

Ez a világszemlélet részben a zsidók és Izrael történelmi földje közötti kapcsolat alapvető elutasításra épül. Egy, 2011-es, az Israel Projekt által vezetett Greenberg Quinlan Rosner felmérés során a palesztin (arab)okat arról kérdezték, hogy erkölcsileg helyes vagy helytelen tagadni azt, hogy „A zsidóknak hosszú, több ezer évet felölelő történetük van Jeruzsálemben”. . A megkérdezettek 72%-a helyesnek tartotta. Ezzel párhuzamosan a megkérdezettek 90%-a helytelennek tartotta annak a tagadását, hogy a “palesztinok” történelme Jeruzsálemben több ezer éves múltra tekint vissza. Egy 2015-ös felmérés szerint, amelyet David Pollock végzett a közel- kelet politikáját tanulmányozó Washington Intézet ( Washington Institute for Near East Policy, ) számára, a megkérdezett palesztinok 83%-a azt nyilatkozta a Jordán folyó és a Földközi tenger közötti területről, hogy ez „palesztin föld és a zsidóknak nincs joguk hozzá”, és csak 12%-uk vélekedett úgy, hogy zsidóknak és palesztinoknak egyaránt joguk van ehhez a földhöz.

 

A “palesztin” arabok többsége azt a nézetet is osztja, hogy Izrael teljes mértékben ki akarja söpörni őket, különösen a jeruzsálemi Templom Hegyről, ahol az Al – Aksza mecset és a Szikla- mecset áll. Azt követően, hogy Izrael 1967-ben elfoglalta ezt a területet, a muzulmánoknak megengedik hogy rendszeresen ellátogassanak a mecsetekhez és itt imádkozzanak, a zsidók által tett látogatásokat korlátozzák, nincs helyük a csoportos imádkozásra és megtiltották nekik, hogy ott imádkozzanak. A tavaly néhány izraeli politikus felvetette, hogy enyhítsenek ezeken a korlátozásokon, Benjamin Netanyahu miniszterelnök azonban ismételten azt nyilatkozta, hogy a status quo nem fog megváltozni, és kormánya ennek megfelelően cselekedett.

 

 

http://mosaicmagazine.com/wp-content/uploads/2015/11/Polisar-Main.jpg
http://mosaicmagazine.com/wp-content/uploads/2015/11/Polisar-Main.jpg

 

Ennek ellenére, amikor a Palesztin Politikai és Közvéleménykutató Központ (Palestinian Center for Policy and Survey Research, PSR), négy alkalommal Izrael szándékaival kapcsolatos kérdéseket tett fel, a “palesztin” arabok 20% azt válaszolta, hogy Izrael megengedné a zsidóknak, hogy zsinagógát építsenek az Al- Aksza mecset szomszédságába, 51%-uk pedig döbbenetes módon úgy vélekedett, hogy Izrael „lerombolná az Al- Aksza és a Sziklamecsetet és zsinagógát építene a helyükbe.”

 
A “palesztinok” látásmódja szerint az, hogy a zsidók nem adnak hangot a területre tartott igényüknek, Izrael képzelt, arra irányuló diabolikus terveivel kombinálódva, hogy kifosszák az arabokat, termékeny talajt képeznek a radikális akciók igazolására. Ez segít magyarázatot adni arra, miért utasítják el a palesztinok a pejoratív „terrorizmus” jelzőt, amikor minősíteniük kell az izraeliek ellen irányuló arab támadásokat.

 

Egy 2001 decemberében végzett közvélemény- kutatás során a megkérdezettek 98%-a nevezte terrorista bűnténynek azt, hogy 1994-ben Baruch Goldstein megölt 29 palesztint Hebronban, de csak 15%-uk használta ugyanezt a jelzőt arra az öngyilkos palesztin bombamerénylőre, aki 21 izraelit gyilkolt meg 2001-ben egy Tel Avivi diszkóban, Ez a magatartás a nyugatiakra általánosabban terjed ki: a palesztinok 53% -a például nem akarta terrorista támadásnak nevezni a 9/11-i merényletet. Az Arab Barométer – amerikai-és közel- keleti egyetemek és kutatóközpontok egyik projektje – felmérései szerint hasonló létszámú többség utasította el, hogy terrorista támadásoknak nevezze azokat a halálos merényleteket, amelyeket néhány évvel később követtek el az iszlamisták Madridban és Londonban.

 

A “palesztinok” arra való hajlandósága, hogy mentséget találjanak a civilek ellen intézett támadásokra, a Pew Kutatóközpont (Pew Research Center) muzulmán országokban végzett felméréseiből is kiderül. Az elmúlt évtizedben végzett hat közvélemény-kutatás során, a palesztinoknak nagyjából 59%-a támogatta azt a nézetet, miszerint „az öngyilkos bombamerényletek és a civil célpontok ellen irányuló erőszak más formái indokoltnak tekinthetők annak érdekében, hogy megvédjék az iszlámot az ellenségeitől”-és erre a kérdésre adott válaszuk minden felmérés során meghatározó volt.

 

 

A 2001 óta eltelt évek alatt, mióta a Jeruzsálemi Média és Kommunikációs Központ ( Jerusalem Media and Communications Center) arról kezdte faggatni a palesztin arabokat, hogy „milyen érzéseik vannak az izraeli civilek ellen intézett öngyilkos bombamerényletekkel kapcsolatban”, a támogatók aránya átlagosan mintegy 20 ponttal emelkedett az ellenzőkéhez képest. Egy 2014 decemberében végzett PSR közvélemény kutatás előre vetítette a jelenlegi támadásokat, a megkérdezettek 78%-a ugyanis támogatását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Jeruzsálemben és a Nyugati Parton megnőtt az izraeliek leszúrására és elgázolására irányuló kísérletek száma.”

 
Bármennyire is elkeserítők, ezeket az eredményeket nem lehet figyelmen kívül hagyni sem elutasítani. A felelős kérdezőbiztosok a bevált gyakorlatot követték e kérdőívek összeállítása és a közvélemény-kutatások lebonyolítása során, megismételték, ellenőrizték egymás kutatásait és egy olyan mintát tártak fel, ami konzisztens maradt másfél évtizeden keresztül. Ezek az elkövetők korántsem dolgoznak magányosan, hanem olyan magatartásformákat tükröznek, amelyek az eltelt idő alatt egyre inkább meggyökeresedtek közösségükben. A megváltoztatásukat célzó folyamatok csak azt követően kezdődhetnek el, ha elismerjük őket akként, amik valójában: az izraeli – palesztin konfliktus békés megoldásának útjában tornyosuló akadályokként.

 

A szerzőről

Daniel Polisar, a jeruzsálemi Salem College igazgatója, a palesztin társadalom és politika kutatója, és ezekkel kapcsolatos publikációk szerzője. A jelenlegi cikk hosszabb változata Mit akarnak a palesztinok címmel jelent meg a Mosaic Magazine című online zsidó gondolat-és vélemény magazinban.

 

Los Angeles Times

 

 

ford: -kk-

Reklámok

Amikor a késelős intifáda egy, a közeledben levő városba érkezik

Amikor a késelős intifáda egy, a közeledben levő városba érkezik

 

 Egy palesztin férfi holtteste mellett álló izraeli katonák egy Jeruzsálem északi részén, Adamban, a Nyugati Part közelében levő zsidó településen történt késeléses támadás helyszínén. (2015, október 21. szerda. )Az izraeli rendőrség elmondta, a férfi leszúrt egy izraeli katonanőt, mielőtt halálos lövéseket adtak le rá. AP fotó: Majdi Mohammed

Egy palesztin férfi holtteste mellett álló izraeli katonák egy Jeruzsálem északi részén, Adamban, a Nyugati Part közelében levő zsidó településen történt késeléses támadás helyszínén. (2015, október 21. szerda. )Az izraeli rendőrség elmondta, a férfi leszúrt egy izraeli katonanőt, mielőtt halálos lövéseket adtak le rá. AP fotó: Majdi Mohammed

Conservative ReviewDaniel Horowitz |  2015 november 9

 

 

Az elmúlt néhány évtizedben Izrael volt az előhírnöke mindannak, amit az iszlám dzsihád a nyugati civilizációban véghez vitt. Itt kezdődtek az azóta világszerte elterjedt öngyilkos bombamerényletek. Izrael most a terror egyik legpusztítóbb változatától szenved: lakói folyamatosan, bármikor, bárhol ki vannak téve a közöttük élő muzulmánok spontán elkövetett késeléseinek.
Nos, nem telt bele sok időbe, és a késelős intifáda megérkezett Amerikába is. [meg Franciaországba, Angliába, stb… a ‘hit-and-run’ járműdzsihád pedig Ausztriába, Kanadába, … ford. megj.]

 

 

Múlt szerdán, 18 éves Faisal Mohammad, egy, az Izraelben napi rendszerességgel zajlókhoz kísértetiesen hasonló forgatókönyv szerint késelős ámokfutást intézett csoporttársai ellen a kaliforniai Merced Egyetemen ( University of California Merced ) . Byron Price, egy a helyszínen dolgozó építőmunkás hősies közbelépésének köszönhetően csupán négyen sebesültek meg és senki sem halt meg. Mohammedre végül halálos lövéseket adtak le a campus helyszínre érkező rendőrei. De halála után a halottkém egy olyan kiáltványt talált Mohammednél,.amelyből kiderült, eredeti tervei szerint„sok embert” akart megölni. A kiáltvány Allahra is tartalmazott utalásokat.
Ma Izraelben számos támadást nem a Júdeában és Szamáriában élő „palesztin” arabok követnek el, hanem az ott élő, állampolgársággal és munkával rendelkező 1,5 millió izraeli arab egy része.

 

Minden egyes alkalommal, amikor ilyen támadásokra kerül sor, a megfigyelők nagy részének első reakciója – akár a dzsihádot is elismerve kiváltó okként – hogy az ISIS részvételére gyanakodjon. Valójában azonban, aminek ebben az országban szemtanúi vagyunk, nagyon hasonló ahhoz, amivel az izraeliek szembesülnek a szomszédságukban: egy fajta, széles körben elterjedt, „szabadúszó” dzsihád. Ami sokkal veszélyesebb, mint korábban, az Al – Kaidára jellemző, meghatározott célpontra irányuló és ellenőrzött támadások.

 

Ma Izraelben számos támadást nem a Júdeában és Szamáriában élő „palesztin” arabok követnek el, hanem az ott élő, állampolgársággal és munkával rendelkező 1,5 millió izraeli arab egy része. A globális, egész világot behálózó kiber-dzsihád sikere ráébreszthet, hogy ez bizonyos értelemben súlyosabb egzisztenciális fenyegetést jelent a Nyugat számár, mint az elszigetelt „9/11 stílusban” elkövetett támadások.

 

Gondolkozzunk el azon a terror-elhárítási jelentésen, amelyet a Belbiztonsági Minisztérium adott ki nemrég a belbiztonságról.

 

2015 folyamán több dzsihádista terrorcselekményt regisztráltak, mint bármelyik, a 9/11 óta eltelt év alatt. Az olyan egyesült- államokbeli terrorista – cselekmények száma, amelyeket az ott született és nevelkedett iszlám szélsőségek követtek el, a 2010 júliusában nyilván tartott 38 esetről mára 127-re emelkedett, ami, mindössze öt év alatt majdnem háromszoros növekedést jelent.
Mivel a média nem tájékoztat erről és a megválasztott tisztviselők többsége is hallgat, önök nem tudják, hogy jó néhány olyan támadást kellett elszenvednünk idén, amelyeket az itthon született és nevelkedett terroristák követtek el. Ezeket a támadásokat nem az Al- Kaida vagy az ISIS irányította, hanem a fard ‘ayn –  az egyénnek az a kötelessége, hogy érvényre juttassa a Sharia törvényt- inspirálta őket.

 

Ez az alapvető probléma a Közel- Keletről érkező bevándorlók tömegével és Obamának azzal a küszöbön álló tervével, hogy további muzulmán vallású- szomáliai és szíriai menekültek ezreit hozza be. Ez a terv mindeddig nem ütközött a Kongresszus ellenállásába. Itt nem csupán arról a fajta fenyegetésről van szó, amit egy maroknyi, szakszerűen képzett terrorista képvisel. Hanem annak a bizonyosságáról, hogy nagy számban érkeznek olyanok is, akik a Sharia törvényben hisznek, és ők elkerülhetetlenül felforgatják majd kultúránkat és hagyják majd magukat globális dzsihádra csábítani. Jelenleg nemzetünk bevándorláspolitikánkkal elkövetett öngyilkosságának vagyunk tanúi, és szándékosan nem veszünk tudomást arról a fenyegetésről, amelyet a Muzulmán Testvériség képvisel idehaza. És ami különösen tragikus, nem tanulunk Európa és Izrael beszédes példáiból.
Közvetlenül szembesülve ezzel a világos és aktuális fenyegetéssel, a probléma érzékeléséshez nincs szükségünk egy bizonyos fokú ítélőképességgel rendelkező politikai vezetésre. Olyanokra van szükségünk, akik elég bátrak és eléggé józanul gondolkoznak ahhoz, hogy félretegyék az politikai korrektséget és megóvják ezt az országot – a „Nagy Sátánt” (ahogy a dzsihádisták az Egyesült Államokat becézik) attól, hogy a „Kis Sátánhoz” hasonló veszélybe kerüljön.

 

 

 

 

Daniel Horowitz a Conservative Review egyik vezető szerkesztője. Kövesse őt a Twitteren (  @RMConservative )

 

megjelent: CounterjihadReport, Conservative Review

 

ford: -kk –

 

 

Mit akarnak a palesztin terroristák ?

Mit akarnak a palesztin terroristák ?

 

  • Ellentétben azzal, amit sokan mentségükre hoznak fel, a palesztin terroristákat nem a szegénység és a nélkülözés vezérli. Éppen ellenkezőleg a zsidók iránti gyűlölet sarkallja őket – amiatt, amit vezetőik, a média és a mecsetekben sulykolnak beléjük

 

  • Ezek a fiatalok arra használják fel állandó izraeli tartózkodásra jogosító státuszukat, hogy elinduljanak zsidókat gyilkolni. Izraeli személyijük lehetővé teszi számukra, hogy szabadon utazzanak Izraelben. Jogosultak voltak a valamennyi izraeli állampolgárnak járó szociális juttatásokra és az ingyenes egészségügyi ellátásra is.

 

  • Muhannad Halabi azért akart zsidókat gyilkolni, mert vezetőink és a média kimosták az agyát. A gyűlölet vezérelte, és nem élt szegénységben, nélkülözésben. A család háza pedig, a Ramallah északi peremén levő Surda faluban olyan, mintha egy San Diegoban forgatott film díszlete lenne.

 

  • Ez a konfliktus nem az iszlám szent helyekről vagy Jeruzsálemről szól. A zsidó pár meggyilkolásának négy gyerekük szeme láttára semmi köze az Al – Aksza mecsethez vagy a „megszálláshoz.”

 

  • A terroristák számára minden zsidó telepes és az egész Izrael egyetlen nagy kolónia. Ez nem intifáda, csupán egy másik gyilkolási hullám, amelynek célja a zsidók terrorizálása és az, hogy távozásra kényszerítsék őket a világnak ebből a zugából. A Közel- Kelet más részein már sikerült és ugyanez történik most a keresztényekkel is arrafelé.

 

  • A jelenlegi terrorhullám csupán egy másik szakasza arról szőtt álmunknak, hogy Izraelt eltöröljük a föld színéről. A terroristák és társaik nem az ellenőrzési pontokkal vagy a fal ellen hadakoznak. Ők egy porig rombolt Izraelt, lemészárolt zsidókat akarnak látni, és azt, hogy zsidó vér folyik az izraeli utcákon.

 

stabbing kép

Az elmúlt napokban alkalmam volt ellátogatni néhány, az izraeliek ellen jelenleg zajló terrorhullámban érintett palesztin férfi és nő otthonába. Az erőszakhulláméban, amelyet néhányan „intifádának” vagy felkelésnek neveznek.

 

És azt láttam – amit egyébként te is vagy bárki más is láthatna, ha oda látogatna – hogy e palesztinok közül senkivel sem bánt mostohán az élet. Körülményeik mindennek nevezhetők, csak nyomorúságosaknak nem. Ezek a gyilkosok valójában kényelmes életet éltek, korlátlan hozzáféréssel az oktatáshoz és a munkához.

 

E terroristák közül négyen Jeruzsálemből jöttek és olyan, állandó lakosokként, akik nem folyamodtak állampolgárságért, izraeli személyi igazolvánnyal rendelkeztek. Az izraeli állampolgárok valamennyi jogát élvezték, a Kneszetbe való szavazás kivételével. Nem mintha a jeruzsálemi arabok azért öldökölnének és halnának meg, mert az izraeli parlamenti választásokon akarnának szavazni.

 

Ezek a fiatalok arra használták az állandó izraeli tartózkodásra jogosító státuszukból fakadó előnyöket, hogy elinduljanak zsidókat gyilkolni. Mindannyian rendelkeztek izraeli személyi igazolvánnyal, ami lehetővé tette számukra, hogy szabadon utazzanak Izrael területén, sőt, birtokolhattak és vezethettek is izraeli rendszámú járműveket. Jogosultak voltak a valamennyi izraeli állampolgárnak, hitüktől, bőrszínüktől, etnikumuktól függetlenül – járó szociális juttatásokra és az ingyenes egészségügyi ellátásra is

 

Azok közül a palesztin fiatalok közül, akik részt vettek a legutóbbi terrortámadásokban, egyik sem lakott sárkunyhóban, sátorban, de még bérelt lakásban sem. Mindannyian családjuk tulajdonát képező házakban laktak és korlátlan internet- hozzáféréssel rendelkeztek. Mindannyian okos telefonokat hordtak maguknál, ami lehetővé tette számukra, hogy nézeteiket megosszák a Facebookon és a Twitteren, no meg hogy – egyebek mellett – bekapcsolódjanak az Izrael és a zsidók elleni öncélú uszításokba is.

 

Ha ellátogatsz például Muhannad Halabi – a palesztin, aki múlt héten (a cikk október 15-én jelent meg, ford . megj)  két zsidót gyilkolt meg Jeruzsálem óvárosában – otthonába, meglátod majd, hogy apja egy légkondicionáló berendezések forgalmazásából élő üzletember, akinek saját vállalkozása van Ramallah-ban. A család háza pedig, a Ramallah északi peremén levő Surda faluban olyan, mintha egy San Diegoban forgatott film díszlete lenne.

 

Muhannad Halabiról azt mesélték rokonai, hogy elkényeztetett fiú volt, aki mindent megkapott, amit csak kért. Jogot tanult a Jeruzsálem közelében levő Al-Quds egyetemen és szabadon mozoghatott Ramallah és a campus között. De arany élete nem akadályozta meg Muhannadot abban, hogy csatlakozzon az iszlámista dzsihádhoz és meggyilkoljon két zsidót. Azért akart zsidókat ölni, mert vezetőink és a média már kimosták az agyát – nem pedig azért, mert nyomorban és nélkülözésben élt.
Shuruq Dweyat – egy 18 éves diáklány jeruzsálemi Tsur Baher faluból- esete nem sokban különbözik Muhannad Halabiétől. Azt követően, hogy az a zsidó, akit megpróbált meggyilkolni Jeruzsálem óvárosában, rálőtt és súlyosan megsebesítette, most térítésmentes kezelést kap egy izraeli kórházban. Ő történelem és földrajz szakos hallgató volt a Betlehem Egyetemen, ahova heti négy alkalommal akadálymentesen utazhatott otthonából és az izraeli katonák sem állították meg.

 

Shuruq közösségi médiában megosztott fényképei egy selfieken pózoló, mindig mosolygó, boldog nőt ábrázolnak. Saját okos telefonja volt. Családjának- akárcsak az összes többi terroristáénak- saját háza van, és rendkívül kényelmes életet élnek. Shuruq izraeli személyigazolványa lehetővé teszi, hogy bármikor bárhova elmehessen Izraelben. Ő úgy döntött, hogy arra használja fel kiváltságos helyzetét, hogy vaktában kiválasszon és megöljön egy zsidót az utcán. Az ok? A jelek szerint őt is gyűlölet, antiszemitizmus és bigottéria motiválta. És ő is annak a masszív propagandagépezetnek az áldozata, amely megállás nélkül démonizálja Izraelt és a zsidókat.

 

Ha találkoztál volna a 19 éves Fadi Allounnel,  Jeruzsálem talán egyik legjobb képű férfiját ismerhetted volna meg személyében. Fadinak, aki Issawiyehből érkezett Jeruzsálembe, szintén arany élete volt az izraeli adminisztráció alatt. Neki is volt izraeli személyije és szabadon utazhatott az egész országban. A családja elmondta nekem, hogy szeretett az izraeli bevásárlóközpontokba járni, hogy ruhákat vásároljon az olyan áruházláncokból, mint a Zara, Renuar, Castro. Menő cuccaiban és napszemüvegeiben inkább egy olasz divatmodellre emlékeztetett semmint egy átlag terroristára. Ő is korlátlan internet- hozzáféréssel rendelkezett, a családja pedig saját házukban lakik.

 

Fadi Aloun, talán az egyik legjobb képű férfi Jeruzsálemben, leszúrt egy találomra kiválasztott, 15 éves fiút az utcán. Néhány pillanattal a támadást követően a rendőrség halálos lövéseket adott le rá.
Fadi Aloun, talán az egyik legjobb képű férfi Jeruzsálemben, leszúrt egy találomra kiválasztott, 15 éves fiút az utcán. Néhány pillanattal a támadást követően a rendőrség halálos lövéseket adott le rá.

 

Fadit azonban izraeli jó élete nem akadályozta meg abban, hogy elinduljon leszúrni az első zsidót, akivel találkozik az utcán. Ez a múlt héten történt, amikor Fadi épp Jeruzsálem óvárosa szélén szúrt le egy 15 éves zsidót. Faddira halálos lövéseket adtak le a támadás helyszínére érkező rendőrök. Fadi nem azért indult el zsidókat gyilkolni, mert nehéz élete volt. A nyomor vagy szegénység sem sarkallta erre. Megkapott majdnem mindent, amire vágyott, családja jómódú volt. Fadi tulajdonképpen sokkal jobban élt mint sok más palesztin társa a Nyugati Parton (Júdea- Szamária) vagy a Gázai Övezetben. Izraeli lakosként Fadi oda mehetett ahova csak akart Izraelben és szabadon látogathatta az éttermeket, bevásárlóközpontokat és edzőtermeket.

 

Hasonlóképpen, a többi fiatal férfi és nő, akik támadásokat követtek el a jelenlegi terrorhullám alatt- remek életet él, néhányuknak, részben izraeli személyijüknek köszönhetően munkájuk is volt Izraelben. Azok, akik a Nyugati Partról jöttek, szintén átmehettek az ellenőrzési pontokon és a biztonsági sorompón, akárcsak az a több ezer palesztin munkás, akik a munka és a jobb élet reményében nap mint nap átjönnek Izraelbe.

 

Őszintén szólva irigyeltem ezeket a terroristákat a kényelmes életük miatt. Otthonukat az enyéménél sokkal jobb minőségű bútorokkal rendezték be. De ezek a luxuscikkek mégsem gátolták meg abban őket, hogy elinduljanak zsidókat ölni.

 

Hogy mit jelent mindez? Azt mutatja, hogy ellentétben azzal, amit sokan mentségükre hoznak fel, a palesztin terroristákat nem a szegénység és a nélkülözés vezérli. A palesztin terroristákat a zsidók iránti gyűlölet sarkallja, mert vezetőik, a média és a mecsetekben azt mondják nekik, hogy a zsidók az ellenség és semmi keresnivalójuk a világnak ezen a részén.

 

Azt is megmutatja, hogy ez a konfliktus nem az iszlám szent helyeiről vagy Jeruzsálemről szól, hanem arról, hogy ott öldössék a zsidókat, ahol csak érik. A két zsidó meggyilkolásának Jeruzsálem óvárosában vagy a zsidó pár meggyilkolásának négy gyerekük szeme láttára semmi köze az Al – Aksza mecsethez vagy a „megszálláshoz”. Egyszerűen arról a vágyról szól, hogy annyi zsidót öljenek meg, ahányat csak lehetséges. A terroristák nem tettek semmilyen fajta különbséget a kelet- Jeruzsálemben, a Nyugati Parton , Tel Avivban vagy Afulában (Észak Izrael) élő zsidók között. A terroristák és szponzoraik számára minden zsidó telepes és az egész Izrael egyetlen nagy kolónia, amelyet el kell tüntetni.

 

Izraellel való konfliktusunk nem a „megszállásról,” vagy Jeruzsálemről vagy a szent helyekről vagy a határokról szól. Nem szól a szegénységről és a nyomorúságos életkörülményekről, a falakról, a kerítésekről és az ellenőrzési pontokról sem. Ez a konfliktus valójában Izrael puszta létezéséről szól a világnak ezen a részén. A jelenlegi terrorhullám csupán egy másik szakasza arról szőtt álmunknak, hogy Izraelt eltöröljük a föld színéről. Ez nem intifáda, csupán egy másik gyilkolási hullám, amelynek célja a zsidók terrorizálása és az, hogy távozásra kényszerítsék őket a világnak ebből a zugából. A Közel- Kelet más részein már sikerült és ugyanez történik most a keresztényekkel is arrafelé.

 
A terroristák és társaik nem az ellenőrzési pontokkal vagy a fal ellen hadakoznak. Ők egy porig rombolt Izraelt, lemészárolt zsidókat akarnak látni, és azt, hogy zsidók vére folyik az izraeli utcákon.

 

 

 

 

Bassam Tawil  a Közel- Keleten élő tudós

A cikk a Gatestone Institute-ban jelent meg

 

 

 

ford: -kk-

 

 

 

Igazmondó kamerák – a palesztinok új ellenségei

Igazmondó kamerák – a palesztinok új ellenségei

Mit akarnak eltitkolni a világ elől a palesztinok a Templom-hegyen?

 

 

Hogy véget vessenek a hisztériának, amely izraeli civilek elleni támadásokra ösztönzi az arabokat, az Egyesült Államok, Jordánia és Izrael megegyeztek, hogy kamerákat állítanak fel a Templom- hegyen, ezen a zsidók és muzulmánok számára egyaránt szent helyen – hogy figyelemmel kísérjék az eseményeket. John Kerry államtitkár szerint ez az ötlet megváltoztatná a játszma menetét.

 

Ekkor azonban a Palesztin Hatóság tiltakozni kezdett a kamerák ellen.

 

Hogy miért? Nos, a palesztinok szerint Izrael kisajátítja a helyet és kitiltja onnan a muzulmánokat. A kamerák azonban lelepleznék ezeket a hitvány, uszító hazugságokat, egyszersmind azt is megmutatnák, ahogy a palesztinok bántalmazzák az izraelieket, és köveket, csőbombákat csempésznek az Al- Aksza mecsetbe.

 

 

A Palesztin hatóság ezt valamilyen formában be is ismeri: Szerinte ugyanis Izrael arra használná fel ezeket a videofelvételeket, hogy „bujtogatás ürügyével palesztinokat tartóztasson le.” Ürügyével? Ahogy Khaled Abu Toameh, egy arab újságíró megjegyzi, a Palesztin Hatóság és társai huligánokat bérelt fel, hogy zaklassák a helyszínen tartózkodó zsidó látogatókat és rendőröket.

 

A kamerák „leleplezik” majd ezt az „agresszív viselkedést” -írja Toameh. Megmutatják majd a világnak, kik is szentségtelenítik meg valójában az iszlám szent helyeit és használják fel ezeket zsidók megtámadására.

 

Meg fogják cáfolni azokat az állításokat is, melyek szerint a zsidók erőszakosan megszállják az Al – Aksza mecsetet és imádkoznak a Templom – hegyen. A zsidók ugyanis nem csinálnak ilyesmiket…

 

Hagyjuk hát, hogy mindenki lássa meg a valóságot, romboljuk szét az erőszakot tápláló látszatot. Nem csoda, ha Izrael azonnal akarja a kamerákat.

 

 

Toameh szerint most Kerryn van a világ szeme. Ha nem hajlandó „nyomást gyakorolni a Palesztin Hatóságra, hogy vessen véget az uszításnak”, a „zsidók elleni késeléses támadások tovább folyatódnak.”

 
Kerry, amint elítéli a palesztin terrort…. Na az változtatná meg most a játszma menetét …

 

 

 

(A New York Post szerkesztőségi véleménye)

Gyerekek félholdas háborúja

Gyerekek félholdas háborúja

Miközben a legtöbb apa és anya ösztönösen félti-óvja gyerekét, a lehető legjobbat akarva neki, a palesztin szülők, az iszlám beteges hős-kultuszának hatására kifordulnak magukból. A Kések Intifádájából immár pár éves csöppségek is kiveszik a részüket.

 

 

"Jeruzsálem Kése" forr: MEMRI
“Jeruzsálem Kése” forr: MEMRI

Vannak, akik már ennek a jegyében látják meg a napvilágot. Egy gázai palesztin család például Sakin Al-Quds, azaz Jeruzsálem Kése névre anyakönyvezte újszülött kislányát. A közösségi médiákon – például a Facebookon, Twitteren és Instragramon – indított gyűlöletkampány tartozékai azok a néhány éves gyerekeket ábrázoló fotók is, amelyek további terrorcselekményekre buzdítják a már eddig sem békés palesztin polgárokat. A MEMRI döbbenetes sorozatot közölt ezekből a fotókból. Válogattam belőlük néhányat.

 

 

forr. MEMRI
forr. MEMRI

 

Bár a világ legnagyobb részén a felnőttek a jövő reménységeként kezelik a gyerekeket, az iszlám kultúrkörben ezt a szerepet sajátos módon értelmezik. Nem érik be azzal, hogy egészséges önvédelmi fogásokra tanítják őket, ahogy ezt egy felelősségteljes nyugati szülő teszi, aki mondjuk harcművészeti tanfolyamra iratja hiperaktív csemetéjét – hanem gyilkológépet nevelnek belőlük.

 

 

Tavaly ősszel közölt Rettenetes gyerekek című írásomban a teljesség igénye nélkül bemutattam néhányat azokból az Afghanisztánban illetve az Iszlám Állam által ellenőrzött területeken élő apróságokból, akik még jóformán ki se látszanak a földből, de máris háborús bűnösök. A hároméves, afgán kisfiút, aki a világ legtermészetesebb módján mesélte a BBC ámuló riporterének, hogy ha nagy lesz, embereket fog ölni, az Iszlám Állam 12 éves harcosát, aki repülőmodellezés helyett a lenyakazás fortélyaival ismerkedik, illetve azt a torontói mecsetet, ahol szintén ezt a tudományt oktatják 4-5 éveseknek.

 

 

forr. MEMRI
forr. MEMRI

Bár európai mércével a fentebbi példák is kificamodott értékrendről árulkodnak, ezekben az esetekben, ha még oly torzult formában is, de fellelhető a harcos ideálja. A palesztin szülők nagy része számára azonban a sahiddá, mártírrá vált gyerek a büszkeség igazi forrása. Ilyen irányú nevelésük már óvodás korban elkezdődik. Nem csoda, ha a palesztin tinik úgy bálványozzák az öngyilkos merénylőket, mint szerencsésebb sorstársaik a rocksztárokat.

 
A gyerekharcosok az első Intifáda (1987- 1993) idején jöttek igazán divatba, de népszerűségük azóta is töretlen. A Hamász azonban más célokra is bevetette őket: terroralagutakat ásat velük, élőpajzsként használja őket, vagy gyerekkocsikba, iskolákba, óvodába rejteget különféle fegyvereket, robbanószereket. A tavaly nyári 50 napos háború idején például az élőpajzsként bevetett gyerekek holttesteiről készült szívszorító fotók és videok a lélektani hadviselés különösen hatékony eszközévé váltak. A „lelketlen” izraeli katonák által lemészárolt palesztin gyerekek képei valósággal elárasztották a közösségi médiát. A Hamasz olyan hatékonyan nyomogatta azokat az indítógombokat, melyek minden jóérzésű emberből heves tiltakozást váltanak ki, hogy csak kevesen mertek eltöprengeni és utána járni: tényleg valós szörnytettekről van-e szó.

 

 

forrás: MEMRI
forrás: MEMRI

 

Izrael nemzetközi megítélésén az a tény sem javított, hogy aki akart, számos független hírcsatornából is meggyőződhetett: a mainstream média nem feltétlenül a valós helyzetet mutatja be. Az összecsapások során áldozatul esett gyerekekről készült megrázó fotókkal éppen azok pakolják tele a világsajtót, akik a legelvetemültebb háborús bűnösöket is megszégyenítő cinizmussal küldik őket a halálba. Vagyis tulajdon szüleik, nevelőik, tanáraik. (bővebben : A Hamasz maszlagja, az ötven napos háború idején írt sorozatom)

 

 

Csak reménykedni lehet, hogy a jelenlegi, késekkel hadonászó apróságokat bemutató PR kampány nem lesz olyan hatékony, mint a tavalyi vérbe fagyott kis halottak beteges dömpingje (Akiknek nagy létszáma éppenséggel annak volt köszönhető, hogy azok a felnőttek, akiknek feladata, kötelessége lett volna óvóhelyre juttatni őket, inkább élőpajzsként használták őket.) Ily formán, a pallywoodi félretájékoztatások sorozatának eredményeként a világ számos helyén még mindig hajlamosak szabadsághősként ünnepelni egy ország békés lakosságának az életét lehetetlenné tevő palesztin terroristákat, a testi épségüket, életterüket védő izraelieket pedig terroristákként kezelni, Egy ilyen felfegyverzett csöppség láttán azonban remélhetőleg a legnaivabb idealistáknak is eszébe jut egy régi- régi mondóka. Miszerint: „kés , villa , olló – nem gyerek kezébe való”…..

 

 

forr: MEMRI
forr: MEMRI

Izraeliek elleni terrorakciókra buzdítanak az UNRWA munkatársai ?

Izraeliek elleni terrorakciókra buzdítanak az  UNRWA munkatársai ?

 

Egy civil szervezet arra figyelmeztet, hogy az ENSZ Általános Segélyszervezetének (UNRWA) munkatársai támogatják közösségi oldalaikon a terrortámadásokat

 

 

(forr: The Times of Israel )
Az ENSZ megfigyelő szolgálata (UN Watch) bírálta egyik palesztin menekültügyi ügynökség állítólagos munkatársait, mivel hőstettként ünneplik a késeléseket és egy harmadik, Izrael ellen intézett intifádára szólítanak fel.

 

 

 

 Az UNRWA egyik munkatársának, Mahmud Abu Zakharinak a Facebook-profilján például egy késsel hadonászó fiatal szerepel profilképként (a UN Watch felvétele)

Az UNRWA egyik munkatársának, Mahmud Abu Zakharinak a Facebook-profilján például egy késsel hadonászó fiatal szerepel profilképként (a UN Watch felvétele)

 

 

Az ENSZ menekültügyi főbiztossága kirendeltségének palesztin alkalmazottai saját profiljukon keresztül buzdítanak a közösségi médiában az izraeliek elleni terrorakciókra. Egy ENSZ- megfigyelő pénteki beszámolója szerint ezek a fiatalok kifejezetten az ENSZ- munkatársainak vallják magukat.

 

 

Az ENSZ megfigyelőszolgálatának vezetője, Hillel Neuer elmondta, hogy a szervezet továbbította a jelentést Ban Ki Munnak, az ENSZ főtitkárának, Pierre Krähenbühlnek, az UNRWA vezető vezetőjének és Samantha Powernek, az Egyesült Államok ENSZ- nagykövetének. Az ENSZ megfigyelő csoportja szerint az évi 400 millió dollár tőkeinjekcióval az Egyesült Államok az UNRWA legjelentősebb támogatója.

 
Jelentésében Neuer kilenc UNRWA- alkalmazottat idéz, és Facebook- posztjaikból összeállított válogatással szemlélteti, mit nevez a megfigyelő csoport a zsidók irtására felbujtó vagy olyan összeesküvés- elméleteket terjesztő posztoknak, amelyek szerint a terroristák, akiket az izraeli biztonsági erők megöltek, ártatlanok voltak.

 

 

Hani al Ramahi  a jelentésben szereplő állítólagos alkalmazottak egyike, aki az UNRWA projekt- támogatási asszisztensének vallja magát. A férfi október 8-án egy erőszakra buzdító képet osztott meg Facebook-oldalán, amelyen egy palesztin kendőt viselő férfi néz farkasszemet a kamerával, aki a palesztin zászló színeire festett pengéjű, vértől csöpögő kést szorongat a kezében. „Szúrjátok le a cionista kutyákat”– uszít a felirat.

 

 

 

Hani al Ramahi UNRWA- alkalmazott október 8-án megosztott képe (forrás UN Watch)
Hani al Ramahi UNRWA- alkalmazott október 8-án megosztott képe (forrás UN Watch)

 

 

Ibrahim Ali, akinek az oldalán az áll, hogy az UNRWA-nál dolgozik, október 6-án egy, a borzalmas terrortámadásokat, beleértve a lövöldözéseket és az izraeli zsidók megkéselését dicsőítő videót osztott meg idővonalán.
Hiba Miari, egy hölgy, aki az UNRWA alkalmazásában álló tanárnőnek mondja magát Facebook oldalán, egy karikatúrával ünnepelte a közelmúltbei terrortámadásokat, melyet október 11-én osztott meg idővonal. Később, amikor az Elder of Ziyon, egy Izraelt támogató blog felhívta rá a figyelmet, törölte oldaláról a képet.

 

 

 

Az UNRWA soha nem ítélte el a karikatúra megosztását – mutat rá az UN Watch beszámolója.

 
Om Karam, egy másik nő, aki szintén UNRWA -nál dolgozó tanárnak vallotta magát, egy mecsetben tartott prédikációt megörökítő videót osztott meg, amelyben Sheikh Abu Rajab előhúzott egy kést. És erőszakos, szúró mozdulatokkal buzdította a palesztineket arra, hogy zsidókat öljenek Allah nevében.

 
Souhaib Fayyad, aki szintén az UNRWA tagjának vallja magát a Facebookon, egy, a „like”ikon mintájára készült, de kivont kést ábrázoló képre cserélte profilképet. Az ő változatában a penge lefelé mutat.

 

 

 

Souhaib Fayyad,, aki UNRWA alkalmazottnak vallja magát, nemrég egy kést szorongató „like” Facebook ikonra cserélte le profilképét (a UN Watch képe)
Souhaib Fayyad,, aki UNRWA alkalmazottnak vallja magát, nemrég egy kést szorongató „like” Facebook ikonra cserélte le profilképét (a UN Watch képe)

 

 

 

Mahmúd Abu Zakari az ENSz- ügynökség egyik szociális munkásának nevezi magát a Facebook oldalán. Profilképét nemrég egy késsel hadonászó fiatal fotójára cserélte le.

 
Maen Dajani, egy másik tanár egy olyan posztot osztott meg október 14-én, amely szerint izraeliek ügyeskedtek kést photoshoppal annak a fiatalnak a kezébe, aki megpróbálta megkéselni az Óváros mellett a határőröket, azok azonban agyonlőtték, mielőtt sikerülhetett volna neki.

 

 

Saleh Moshen, akinek Facebook oldalán szintén az olvasható, hogy az UNRWA-nál dolgozik, egy „harmadik intifádára” felszólító bejegyzést osztott meg idővonalán, majd még ugyanaznap egy maszkos kődobáló erőszakra buzdító fotójára cserélte le profilképét. Az Elder of Zion blog az ő tetteit is megörökítette.

 

 

 

A magát UNRWA- alkalmazottnak nevező Saleh Mohsen nemrég lecserélte profilképét egy palesztin kődobálóéra (UN Watch képe)
A magát UNRWA- alkalmazottnak nevező Saleh Mohsen nemrég lecserélte profilképét egy palesztin kődobálóéra (UN Watch képe)

 

 

Végezetül pedig Mohamed Assaf,  egy Arab Ideál nevű verseny győztese és az UNRWA ifjúsági nagykövete is arra használja fel ENSZ- kapcsolatait, hogy Facebook- idővonalán keresztül népszerűsítse az erőszakot – hívja fel a figyelmet az UN Watch jelentése. Az egyik posztjának képe shahidokként, azaz mártírokként dicsőít három, izraeli zsidókra támadó fiatalt.

 

 

A civil szervezet azt javasolja a jelentésben, hogy a hivatal részesítse megrovásban vagy bocsássa el a fentebb említett, kilenc alkalmazottat.

 

 

 

Kapcsolódó : 

 

ENSZ szervezet a terror szolgálatában….

(Leharblog)

 

 

Kis izraeli abszurd

Kis izraeli abszurd

 

 

A teljesség igénye nélkül az elmúlt két nap furcsaságaiból….

 

 

Miközben a hidegvérrel „meggyilkolt” Ahmed Manszra görögsalátát, habos kávét kap egy izraeli kórházban, ha pedig nem megy még magától az evés, gondoskodó kezek adják a szájába a falatokat, a démoni unokatestvérek által megkéselt 13 éves zsidó kisfiú állapota még mindig válságos. Ahmed akkor sem kap enyje- benyjét, amikor kórházi ágyából magasba emelt mutatóujjal hirdeti a Próféta dicsőségét…

 

 

allah csak egy van

Mahmoud Abbas pofázik a fiúról

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mahmúd Abbász cseppet sem zavartatta magát azzal, hogy elnézést kérjen és helyesbítsen, amikor ország- világ szeme láttára kiderült: vádaskodásaival ellentétben a kis gonosztevő él és virul. A kedélyeket csak tessék – lássék igyekszik csillapítani: újra tombol a “harag napja”, péntekre virradóan egy több mint száz fős palesztin csőcselék felgyújtotta az ószövetségi József sírját Nábluszban, majd kitűzték a palesztin zászlót.

 

 

 

József

 

Az uszítás megtette a hatását. A „palesztin” közösségi médiában vírusként terjednek azok a megosztások, amelyek már nem érik be azzal, hogy rajzokkal, videókkal buzdítsanak a zsidók irtására hanem anatómiai részletességgel be is mutatják az emberi testnek azokat a pontjait is, amelyeken a késelés halálos sebet ejthet.

 

 

forrás: Memri
forrás: Memri

 

 

Az izraeli fél is közzé tesz késeléssel kapcsolatos tartalmakat, ezek azonban nem a támadások viszonzására buzdítanak, hanem elsősegély-nyújtással, sebek ellátásával, segélykéréssel kapcsolatos tudnivalókat népszerűsítenek. Egyszersmind, abból a megfontolásból, hogy akit megkéseltek, nehezen tud hatékony segítséget nyújtani egy sebesültnek, önmérsékletre intik a szemtanúkat.

 

 

Forr: Jewsnews
Forr: Jewsnews

 

Miközben pedig egyre több zsidó halálos áldozata van a terrorhullámnak, az Obama kormányzat Izraelt vádolja terrorizmussal.

 

A késelés-hullám egyik izraeli áldozata
A késelés-hullám egyik izraeli áldozata

 

Je suis Israel? !?

 

Ezek után már felesleges is megkérdezni: azok közül, akik januárban – nagyon helyesen  – “Je suis Charlie” – feliratú borító-és profilképekkel vállaltak szolidaritást a párizsi szerkesztőség áldozataival, vajon hányan tennék ki FB-profiljukra, együttérzésük jeléül az alábbi rajzocskát ?

embléma, izr kontra késelő