A radikális iszlám kérdése kikerült Trump elnök látóteréből

A radikális iszlám kérdése kikerült Trump elnök látóteréből

Ayaan Hirshi Ali röviden, velősen azoknak, akik az egyre nyilvánvalóbb tények ellenére is makacsul hisznek Trumpban. Hirshi korábban, akárcsak oly sokan közülünk, mellszélességgel támogatta, mert reménykedett benne, hogy az Egyesült Államok új kormánya elhozza a régóta esedékes változásokat. Ezek elmaradása nyilván nem egyetlen ember „érdeme”, de azért Trump nagyon is felelős a történtekért.

“A radikális iszlám kérdése kikerült Trump elnök látóteréből” Tovább olvasása

Reklámok

A kultúrrelativizmus regresszív természete

A kultúrrelativizmus regresszív természete

Harriet Taylor | We Need to Talk About Islam

Van a kultúrrelativizmusnak egy népszerű, de leegyszerűsítő elmélete, amelynek révén előszeretettel értelmezik úgy, hogy minden kultúra egyenlő és nem szabad bírálnunk egyetlen kultúrát sem. Ugyanis ennek a puszta megkísérlése is kimeríti a „gyűlölet” vagy „valamilyen fóbia” fogalmát. Akik ezen a véleményen vannak általában a társadalmi igazságok élharcosainak tekintik magukat. Előző cikkemben utaltam arra, hogy a kultúrrelativizmusnak ez a formája éppenséggel a társadalmi fejlődés kerékkötője.

“A kultúrrelativizmus regresszív természete” Tovább olvasása

A terroristák háborúja itthon, Európában

A terroristák háborúja itthon, Európában

 

 

AyaanAyaan Hirsi Ali  szomáliai születésű, holland- amerikai állampolgárságú író-és politikus. Hirsi Magan Isse szomáli tudós, politikus és ellenzéki vezető lánya. Az iszlám vallás egyik legjelentősebb kortárs kritikusa. Egyike azoknak ritka értelmiségieknek, akik „a halálos fenyegetések és a bigottság vádja ellenére felszólal az iszlám ellennem csak az ellen ahogy azt a hithű muzulmánok ismerik, hanem az ellen is, ahogy mi nyugatiak azt elképzeljük.” (Dzsihádfigyelő)

A szerző Wall Street Journalba írt publicisztikában ezeket tanácsolja Európának:

 

 

Tanuljanak Izraeltől, vessenek véget a nyitott határok politikájának és készüljenek fel egy hosszú, az iszlámisták ellen vívott ideológiai háborúra.

 
François Hollande francia elnök „háborús cselekménynek” nyilvánította az Iszlám Állam által elkövetett november 13-i támadást. És igaza volt : ha megkésve is, elismerte, hogy a dzsihádisták már évek óta hadat viselnek Európa ellen. Az Iszlám Állam vagy az ISIS még több, Európa ellen intézett támadásra esküdött fel és magának Európának is, tehát nem csak Franciaországnak átfogó háborút kell indítania, egyesítenie kell erőit hogy, bármilyen hadi áldozatokat követel is, legyőzze az ISIS-t és úgynevezett kalifátusát Szíriában és Irakban. Nem „visszaszorítva”, nem „meggyengítve” – hanem mindenestől megsemmisítve. De, még ha az ISIS-t teljesen fel is számolják, maga a szélsőséges iszlám nem fog teljesen eltűnni. Ha valami, hát az ISIS felszámolása egekig fogja korbácsolni azoknak a vallásos hevületét , akik itt vannak Európában és egy kalifátus után sóvárognak.

 
Az európai vezetőknek meg kell hozniuk néhány nagy horderejű politikai döntést és ebben talán Franciaország mutathatja az utat. Annak érdekében , hogy elkerüljék a további, talán az eddigieknél is több áldozatot követelő terrortámadásokat, és az ezek után támadó polgári zavargásokat, mentalitás-váltásra van szükség. Az iszlám szélsőségeknek sosem sikerül muzulmán kontinenssé változtatniuk Európát. De nagyon is megtehetik, hogy polgárháborúkat provokálnak, így Európa egyes részei az 1990-es évek elejének a Balkánjára emlékeztetnek majd.

 
Íme az a három lépés, amellyel az európai vezetők kiirthatják környezetükből a szélsőséges iszlám rákfenéjét :

 
Először is tanuljanak Izraeltől, amelynek születése pillanatától kezelnie kellett az állampolgárai biztonságára sokkal nagyobb veszélyt jelentő iszlámista terrort ( mint amit Nyugaton képviselt). Igaz, az iszlám szélsőségeseknek ma Izraelben csak késekkel és autókkal fegyverkezhetnek fel, de ez amiatt van, mert ott a múlt heti párizsi támadásokhoz hasonlókat a terroristák már egyszerűen nem szervezhetnek meg. Izrael démonizálása helyett hozzák el tapasztalt, képzett szakembereit Európába hatékony terrorelhárítási stratégiákat dolgozzanak ki.

 
Másodszor, vértezzék fel magukat egy hosszú, ideológiai csatára. Az európai vezetőknek szembe kell nézniük azzal a kihívással, amelyet az indoktrináció infarstruktúrái képviselnek: a mecsetek a muzulmán iskolák, a könyvkiadók és a térítő jellegű kiadványok (brosúrák, könyvek, értekezések, prédikációk), amelyek futószalagon szállítják az erőszakot. Az iszlám szélsőségesek a meggyőzés (dawa) eszközeivel veszik célba híveiket és, mielőtt rátérnének az eszközök kérdésére, bebeszélik nekik, hogy legitim célokat szolgálnak.

 

 

Az európai kormányoknak el kell végezniük saját térítő munkájukat a muzulmán közösségekben, a liberális eszmék felsőbbrendűségét népszerűsítve. Ez azt jelenti, hogy közvetlenül azt az iszlámista ideológiát veszik célba, amelyet az iszlámista ragadozók használnak hogy megszédítsék a muzulmánok fejét és szívét, az őket befogadó országok ellenségeivé téve őket.

 

 

Harmadszorra, az európaiaknak egy olyan, új bevándorláspolitikát kell kidolgoznia, ami csak akkor tenné lehetővé a migránsok befogadását, ha azok elköteleznék magukat az európai értékek mellett és határozottan elutasítanák az iszlámista gyakorlatot, amely kiszolgáltatja őket a kalifátus szirénhangjainak.

 

 

Íme a jelenlegi európai bevándorláspolitika szembetűnő gyengéi. Túlságosan is könnyű állampolgársághoz jutni anélkül, hogy valaki lojális lenne az adott ország nemzeti alkotmányához, a menedékjog iránti hiteles indokkal vagy enélkül, a kívülről érkezők túlságosan is könnyen léphetnek be az unióba, és a Schengen néven ismert nyitott határok politikájának köszönhetően az idegenek, ha már bejutottak az unióba, túlságosan is könnyen utazhatnak országról országra. Ez az állapot azonban, azonban, az idei Európába érkező migránsáradattal tarthatatlanná vált.

 
Vajon ez egyet jelent egy új, Kelet felé lehúzott vasfüggönnyel és egy, a Földközi – és Adriai tenger felől vont karanténnal – az „Európa – Erőd” fogalmával ? Igen. Tekintetbe véve ugyanis, milyen fenyegetést jelent a szélsőséges iszlám Európára, egyetlen más stratégiának sincs értelme. És ha az Európai vezetők, mint Angela Merkel főkancellár asszony is – akadékoskodnak, és nyitott határaikkal büszkélkednek, majd rövidesen elűzik őket azok a populista vezetők, akik náluk fogékonyabbak a közhangulatra.

 
A baj azonban az, hogy az ilyen emberek általában más eszméket is az asztalra csempésznek bevándorlás ellenőrzésén kívül. Nem utolsó sorban azt a fajta buzgó, illiberális nacionalizmust, amely a múltban már annyiszor szakította darabokra Európát.

 
Mindezek érdekében Európának felül kellene vizsgálnia a szerződéseit, törvényeit, politikai gyakorlatát, más szavakkal, olyan lépéseket kellene tennie, amelyek, a pénteki, párizsi atrocitások előtt még szóba sem jöhettek. Talán ez lesz az a választóvonal Európa számára, amikor át kellene gondolnia azt az utat, amelyen halad.

 

 

 

ford:    -kk-

 

 

  Ayaan Hirsi Ali további, magyarul megjelent cikkei:

 

A Korán a törvényünk, a dzsihád az utunk

Az iszlám egy politikai mozgalom

Hollandia: veszélyben a szólásszabadság
Két könyve magyarul is kapható: A hitetlen (Mijn vrijheid) és Az engedetlen (De zoontjesfabrie)