Borított a Fehér Ház egyik demokrata képviselője, aki szerint a DHS (Department of Homeland Security) 72 olyan személyt alkalmaz, aki szerepel a terrormegfigyelési listán

Ed Morrissey

 

Ez tulajdonképpen nem egészen pontos, de elég precíz ahhoz, hogy aláaknázza a baloldalnak a fegyvertartás szigorításával kapcsolatos érveinek egyikét, amelyet a tegnap este (a cikk december 7-én jelent meg, ford megj) hoztak fel az Ovális Irodában. Barack Obama ismét hangot adott a fegyver-ellenőrzéssel és a Nemzetbiztonsági Minisztérium légi- közlekedés tilalmi (no-fly) listájával kapcsolatos különös és felfoghatatlanul irreleváns nézeteinek. Az Ovális Irodában tartott tegnap esti beszédében Obama azt követelte, hogy a kongresszus tiltsa meg a DHS listáján szereplő személyeknek a tűzfegyverek vásárlását ( forrás Jeff Dunetz )

„Kezdjük azzal, hogy a Kongresszusnak olyan lépéseket kell tennie, amelyek garantálják, hogy egyetlen, no- fly listán szereplő személy se vásárolhasson lőfegyvert. Mi lehet olyan érv, amely lehetővé tenné egy terrorizmussal gyanúsított személy számára a félautomata fegyver vásárlását? Ez nemzetbiztonsági ügy.”

Rövidesen visszatérünk erre, de maradjunk egy pillanatra a DHS-nél és parafrazáljuk az elnököt. Milyen érv szólhat vajon amellett, hogy 72 terrorista- gyanús személyt engedünk a Nemzetbiztonsági Minisztériumban dolgozni? Stephen Lynch, Massachustts-i demokrata képviselő múlt kedden  nyilvánosságra hozta, hogy egy, a DHS alkalmazottakat érintő belső ellenőrzés eredménye alapján hat tucat személyt alkalmaznak itt annak ellenére, hogy felmerült a gyanú: kapcsolatba hozhatók a terrorizmussal. Az ügy azért pattant ki, mert a Boston Public Radio műsorában Lynchnek szegezték a kérdést, miért szavazott a republikánusokkal (és 47 másik demokratával) a Házban amellett, hogy késleltessék több ezer szíriai menekültnek a beengedését az országba mindaddig, míg fel nem dolgozzák az átvilágítási eljárás eredményeit. (kiemelés tőlem, a Free Beacon alapján)

 

 

“Ez nagyon egyszerű képlet. Tudom, már egy, a bevándorláspolitikával kapcsolatos, nagyobb horderejű vitának is részét képezte, de alapvetően a költségvetés amelyet megszavaztunk egy nagyon rövid- mindössze négy oldal terjedelmű határozat volt, és az állt benne, hogy a nemzetbiztonsági igazgató vizsgálja felül az átvilágítási eljárást, úgy, hogy az FBI és a nemzetbiztonsági hivatal majd közösen vezesse le azt. Az eddigi, a szűrési folyamattal kapcsolatos katasztrofális eredményeink- különösen DHS-é után nagyon jó ötletnek találtam, hogy egy másik szerv is figyelemmel kísérje ezt a folyamatot.

 

 

Még augusztusban lefolytatunk egy vizsgálatot – a főfelügyelő folytatta le, a DHS-ét, és 72 olyan alkalmazottjuk volt, akik szerepelnek a terrormegfigyelési listán és még ma is a DHS nél dolgoznak. Az igazgatónak le kellett mondania emiatt. Aztán tovább mentünk és nyolc repülőtéri vizsgálatot is lefolytattunk. Munkatársakat küldtünk nyolc különböző repülőtérre, hogy ellenőrizzék a DHS nagyobb repülőtereken végzett biztonsági átvilágítási folyamatát. Az esetek 95%-ban a szűrés eredménytelen volt. Voltak emberek – ez volt az ellenőrzési gyakorlat – akik bemehettek a bokájukra erősített lőfegyverekkel vagy más, testükön levő fegyverekkel, és az esetek 95%-ban az ellenőrzés kudarcot vallott.

 

A DHS-ről szerzett, empirikus adatok alapján nem vagyok túl bizakodó. Azt hiszem, óriási szükségünk van egy második szempárra is, mely figyelemmel kíséri az átvilágítási folyamatot. Ez az az átvilágítás, amelyet a nagyobb repülőtereken végeztünk, ahol egy személy halad keresztül a létesítményen, és itt, az esetek 95%- ban kudarcot vallottunk. Még kevésbé bízom abban , hogy sokkal sikeresebben lennénk képesek lefolytatni az átvilágítási eljárást olyan helyeken, mint Jordánia, Belize vagy a szíriai határ esetleg Kairo vagy Bejrút, különösen, hogy a menekült- státuszért folyamodó jelentkezők hatalmas tömegével kell számolunk.”

 

 

 

Lynch talán tévedett néhány, ezzel kapcsolatos részletet illetően. Először is, a 73 (nem 72) terror- megfigyelési listán szereplő gyanúsítottat nem a DHS, hanem a repülőterek és a légitársaságok alkalmazták, és a TSA szüntette meg a munkaviszonyukat. Az audit eredményét  júniusban  , és nem augusztusban hozták nyilvánosságra. A TSA valódi problémája az volt, hogy nem férhettek hozzá a teljes terror-megfigyelési listához, a DHS és a titkosszolgálatok ugyanis nem adtak nekik elég magas szintű hozzáférést ahhoz, hogy valamennyi nevet ellenőrizzék. Mint egy, a The Weekben közölt cikkemben megjegyeztem, nem sikerült „összekötni a pontokat”, és ha ez kudarcot vallott, ironikus módon az kérdőjelezhető meg legelőször, miért is alakítottuk meg a DHS-t.

 

 

Apropó, az IG jelentés sehol sem említi, hogy az a 73 személy vajon elvesztette az állását ezeken a a repülőtereken. A Bloomberg szintén felhívta a figyelmet annak idején erre a mulasztásra. „A szerkesztett jelentés nem azonosítja a személyeket, sem jelenlegi foglalkoztatottsági helyzetüket és azt sem, hogy milyen munkakört töltöttek be.” – írja Alan Levin.

Szóval…kirúgták őket ? Nem kellene vajon ennek a kérdésnek és ügynek egy kicsivel nagyobb priorítást élveznie, mint Obama ide nem illő badarságának a no- fly listás gyanúsítottak “félautomata fegyver”- vásárlását illetően, különösen azt követően , hogy az ISIS beszivároghatott a Sharm el-Sheikh -i repülőtérre? Már önmagában véve az is elég rossz, hogy hozzáférésük volt, de vajon van-e továbbra is hozzáférésük? „Ez nemzetbiztonsági kérdés” – ugyebár?

 

 

Maga a repüléstilalmi lista egy másik ügy Az eljárás nem jogszerű azokkal szemben, akiknek a neve felkerül erre a listára: a szövetségi kormány felvehet ide személyeket anélkül is, hogy értesítené őket státusukról. Többször tévesen adtak hozzá embereket ehhez a listához – néhány olyan, terrorkapcsolatokkal rendelkező személy pedig, mint Syed Farook, Tashfeen Malik és így tovább- soha nem szerepelt rajta. Tamerlan Tsarnaev, a Bostoni Marton – terrorakció irányítója ki- be röpködött Oroszországból, még egy évvel azt követően is, hogy az oroszok figyelmeztették az FBI-t. A no- fly lista egy biztonsági eszköz, nem pedig az USA ellen irányuló fenyegetések átfogó vagy akár pontos listája.

Obama tegnap este kitalált egy érvet arra, hogy megtagadja az amerikaiaknak azt a jogát, amely valamivel többen alapszik, mint bürokratikus szeszélyen. Az embereknek nem magától értetődő joga, hogy repülőtereken dolgozzanak, vagy éppen fokozottan őrzött kormány- vagy katonai létesítményükbe legyen bejárásuk, de az állampolgároknak, és a jogszerűen itt tartózkodóknak a fegyverviselés alkotmány adta joguk. Ez a jog megköveteli, hogy bármely személy esetében törvényes eljárás keretében döntsenek megvonásáról, és ez magában foglalja a bizonyítékok megtekintését, a tanúk kihallgatását és az ügy nyilvános bírósági tárgyaláson való elbírálását is.

 

 

Az ember azt gondolná, hogy az „Alkotmány egy tudósa” tisztában van ezzel. Azonban úgy tűnik, hogy az „alkotmány egyes tudósait” az Alkotmány tiszteletben tartásánál jobban érdekli, hogy pontokat szerezzenek és a ide nem illő badarságokon keresztül hatalmat gyakorolhassanak.

 

 

 

 

forrás:  HotAir

 

ford: – kk –

Reklámok